Hogyan formálta át a Római Birodalom az Alpoktól északabbra fekvő erdők arculatát?

Az Alpok (Forrás: Wikipédia / Grindel1 / CC BY-SA 3.0)

Római terjeszkedés és erdőgazdálkodás

Az Alpoktól északabbra fekvő erdőket már az ókorban is intenzíven használták. Különösen a római terjeszkedés időszakában váltak nélkülözhetetlen nyersanyag-forrássá (nagyjából a Kr. e. 1. századtól a Kr. u. 5. századig). A Freiburgi Egyetem vezetésével készült új, nemzetközi kutatás több mint 20 000 Nyugat- és Közép-Európából származó ókori falelet elemzése alapján mutatta be: a Római Birodalom radikálisan új erdőgazdálkodási módszereket is hozott magával.

Soha nem látott mértékű fakitermelés a birodalom korában

„A Római Birodalom terjeszkedésével az Alpoktól északabbra fekvő, addig jóformán érintetlen erdőterületeket is ki lehetett használni, valószínűleg a jobb közlekedési infrastruktúrának köszönhetően” – magyarázta Dr. Bernhard Muigg, a Freiburgi Egyetem Erdő- és Erdészettörténeti Tanszékének munkatársa, a tanulmány egyik szerzője. Az elemzési adatok szerint ezeket az erdőket már a rómaiak megérkezése előtt is használták olykor, ám a birodalom alatt a fakitermelés soha nem látott méreteket öltött. A szakértők kimutatták, hogy a fák és az erdők használhatatlan és túlkorosnak minősített részeit rendszeresen vágták, a kivágott fákat pedig gyakran messzire szállították – ez a fejlett úthálózat és a római szervezés nélkül elképzelhetetlen lett volna.

Pusztulás és regeneráció

A leletek alapján a Kr. u. 3. század környékén jelentős változások történtek:

• a fák átlagéletkora drasztikusan csökkent;
• az igazán idős példányok pedig teljesen eltűntek a régióból.

A kutatók ezt részben a birodalom válságkorszakával hozták összefüggésbe. A politikai instabilitás és a visszaeső kereskedelem miatt csökkent a nyersanyagok – köztük a fa – szállítása (bár a veszélyes, idősebb példányok kivágását továbbra is folytatták). Ezt jelzi az is, hogy ebből az időszakból jóval kevesebb puhafából készült hordó vagy tárolóedény került elő.

A római uralom vége felé új folyamat indult: az erdők regenerálódni kezdtek. A 4–5. század fordulóján újra voltak idősebb fák, ami arra utal, hogy a fakitermelés jelentősen csökkent.

Új távlatok az ókori környezet kutatásában

„Az általunk gyűjtött adatok fontos adalékot jelentenek az ókor interdiszciplináris kutatásához” – hangsúlyozta Muigg. A több száz évet átívelő adattömeg nemcsak a múltat segít megérteni, hanem a mai erdőgazdálkodás alapjairól is pontosabb képet nyújt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Horthy

• Kulcsfontosságú szerepet játszott Hlatky Endre az 1944-es sikertelen kiugrási kísérletben
• Legitimista meggyőződése ellenére hiúsította meg a második királypuccsot Bethlen István
• A Magyar Nemzeti Levéltárhoz került az egykori kormányzói család hagyatéka
• A kormányzó hitvese: Horthy Miklósné Purgly Magdolna
• Indiai vadászatok és lenyűgöző britek: Horthy Miklós a világ körül
• A köztársaságból kiábrándult Habsburg-pártiak gyűrűjében választották kormányzóvá Horthy Miklóst