Az elmaradt csoda: hogyan hiúsította meg a világháború Cortina d’Ampezzo első olimpiai álmát 1944-ben

Cortina d'Ampezzo látképe (Forrás: Wikimédia Commons / Alessio Battistella / CC BY-SA 2.0)

A Focus olasz magazin történelmi elemzése rámutat: Cortina d’Ampezzo olimpiai története nem 1956-ban kezdődött. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 1939 júniusában, Londonban tartott ülésén ítélte oda az 1944-es téli játékok rendezési jogát az olasz városnak, amely olyan riválisokat utasított maga mögé, mint Montreal és Oslo. A döntésben kulcsszerepe volt Alberto Bonacossa grófnak, a NOB olasz tagjának és a síelés szenvedélyes támogatójának.

A fasiszta Olaszország vezetése számára a rendezés nem csupán sportszakmai, hanem politikai kérdés volt. Mussolini a berlini (1936) olimpia mintájára a rendszer erejét és hatékonyságát kívánta demonstrálni a világnak. A háborús fenyegetés ellenére hatalmas építkezések indultak: modernizálták a közlekedési hálózatot, felújították a vasútvonalakat és az utakat, valamint felépítették a „Hóstadiont” (Stadio della Neve) és az olimpiai sáncokat. A cél egy olyan látványos esemény volt, amely legitimálja a rezsimet a nemzetközi porondon.

Bár a szervezők 1941-ben még egyfajta „pót-világbajnokságot” is rendeztek a felkészülés jegyében, a második világháború hamarosan ellehetetlenítette az álmokat. A NOB végül törölte az 1944-es játékokat, a kiépített létesítmények pedig üresen maradtak, vagy katonai célokat szolgáltak.

A történelmi elemzés ugyanakkor kiemeli: az 1944-es erőfeszítések nem voltak hiábavalóak. Amikor a háború után Cortina újra pályázott, a korábban kiépített infrastruktúra és a megszerzett szervezési tapasztalat döntő érvnek bizonyult. Így rendezhették meg végül 1956-ban a VII. téli olimpiai játékokat, amely technikai mérföldkőnek számított: ez volt az első olimpia, amelyet a televízió is közvetített, beteljesítve – ha más előjellel is – a város évtizedes álmát.

Most, nyolcvan évvel a meghiúsult játékok után, Cortina d’Ampezzo (Milánóval közösen) ismét a figyelem középpontjába kerül, lezárva egy történelmi keretet, amely a fasiszta propagandától a modern téli sportok ünnepéig ível.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
• A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
• Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
• Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
• Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
• Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
• Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?