Az elitről mesél a rúnákkal díszített angolszász aranygyűrű
Több mint ezeréves, rúnákkal díszített angolszász aranygyűrűt azonosítottak az angliai Lincolnshire megyében. A kora középkori lelet egy korábban ismeretlen, magas társadalmi státuszú település nyomaira is rávilágít.
A felbecsülhetetlen értékű műtárgyat egy fémkeresős kutató, Rafal Wesolowski fedezte fel 2024 májusában a South Holland kerületben fekvő Quadring határában, a lelet tudományos hitelesítése és hivatalos kincsnek nyilvánítása azonban a napokban zárult le a lincolni halottkémi hivatal jóváhagyásával.
A tömör aranyból készült ékszer felületén tizenhat, balról jobbra olvasható rúna fut körbe. Bár a teljes felirat jelentésének pontos dekódolása még várat magára, a Nottinghami Egyetem szakértői megállapították, hogy a szöveg nagy valószínűséggel egy személynevet, az „Udnan” szót, valamint magát a „gyűrű” kifejezést tartalmazza.
Dr. Lisa Brundle, a Lincolnshire-i megyei tanács régészeti tisztviselője a régió eddigi egyik legjelentősebb felfedezésének nevezte a műtárgyat. A kutató kiemelte: a lelet abba a rendkívül szűk csoportba tartozik, amely a Brit-szigeteken feltárt, kora középkori feliratos gyűrűket foglalja magában. Ezek egyik legismertebb analógiája a londoni British Museumban őrzött cumbriai Kingmoor-gyűrű.
A quadringi helyszínen végzett további vizsgálatok során más korabeli fémtárgyak, köztük egy késő angolszász övcsat is előkerült. A régészek ebből arra következtetnek, hogy a mocsárvidék peremén egy korábban ismeretlen, jelentős gazdasági státusszal rendelkező település feküdhetett, amelynek lakói között írástudó elit is jelen volt.
Az angolszász elit és a rúnák
A kora középkori Angliában – az 5. és 11. század közötti angolszász korszakban – a megmunkált aranytárgyak birtoklása szigorúan a legfelsőbb társadalmi rétegek, a királyi udvarok és a magas rangú nemesség kiváltsága volt. A személyre szóló gyűrűk nem csupán esztétikai vagy vagyoni reprezentációs funkciót töltöttek be, hanem a korabeli hitvilág szerint gyakran védelmező, amulettjellegű erőt is tulajdonítottak nekik.
Ez is érdekelhet
Bár az angolszász államalakulatok a kereszténység felvételével párhuzamosan fokozatosan áttértek a latin ábécé használatára, az ógermán eredetű rúnaírás használata évszázadokig fennmaradt. Ezt a speciális írásmódot elsősorban szakrális kontextusban, presztízstárgyakon, fegyvereken és ékszereken alkalmazták. Az ilyen épen maradt, feliratos emlékek rendkívüli ritkasága miatt a most azonosított aranygyűrű pótolhatatlan forrása a korabeli nyelvtörténeti, epigráfiai és társadalomtörténeti kutatásoknak.
A brit kulturális szervek tájékoztatása szerint a tervek között szerepel, hogy a tárgyat a Lincolni Múzeum vásárolja meg, megőrizve azt a regionális gyűjtemény számára.
