Egyiptomon kívül is előállíthatták az ókor híres kék pigmentjét
Csaknem ötszáz, egyiptomi kékből készült tárgyat vizsgálnak amerikai kutatók, hogy kiderítsék, miként jutott el a világ legkorábbi ismert mesterséges pigmentjének előállítási technológiája a mai Irán északnyugati területére. A vaskori Haszanlu és Dinkha Tepe lelőhelyein talált leletek kémiai és izotópos elemzése azt is megmutathatja, hogy a pigmentet helyben állították-e elő, vagy távolabbi területekről került a térségbe.
- A vaskori iráni Haszanlu lelőhelyén több száz egyiptomi kékből készült tárgy került elő, ami távoli kulturális kapcsolatokra utal.
- A leletek arra utalnak, hogy az egyiptomi kéket Iránban a korábban ismertnél jóval szélesebb körben használták.
- A kutatók azt vizsgálják, helyben készítették-e a pigmentet, vagy távoli kereskedelmi hálózatokon keresztül jutott el a térségbe.
- Ha a helyi előállítás igazolódik, ez lenne az egyiptomi kék legkorábbi ismert gyártása Egyiptomon kívül.
Az egyiptomi kéket már mintegy ötezer évvel ezelőtt is használták Egyiptomban, ahol elsősorban festékanyagként alkalmazták, később azonban gyöngyöket, amuletteket és más kisebb tárgyakat is készítettek belőle. A pigment nagyjából kétezer évvel később a mai Irán északnyugati részén is megjelent, ahol az 1950-es és 1970-es évek között végzett régészeti feltárások során Haszanluból és a közeli Dinkha Tepéből csaknem ötszáz, kék pasztából készült vaskori tárgy került a Penn Múzeum gyűjteményébe.
Az egyiptomi kék különlegessége, hogy az első olyan ismert mesterséges pigment, amelyet az ókori mesterek különböző nyersanyagok magas hőmérsékleten történő átalakításával hoztak létre. Vanessa Workman archeometallurgus szerint előállításához réztartalmú anyagot, szilícium-dioxidot – általában kvarchomokot –, valamilyen lúgos összetevőt (például növényi hamut vagy natront), valamint kalcium-karbonátot - például mészkövet - kevertek össze, majd az őrölt elegyet meghatározott hőmérsékleten kiégették.
A pigment kék színét a kuprorivait kristályai adják, amely természetes ásványként rendkívül ritkán fordul elő, azonban a nyersanyagok magas hőmérsékletű kiégetése során mesterségesen létre tud jönni. Az egyiptomi kék infravörös fény hatására jellegzetes lumineszcenciát mutat, így a restaurátorok infravörös fényképezéssel roncsolásmentesen még olyan tárgyakon is kimutathatják, amelyeken csak kis mennyiségben maradt fenn.
Ez is érdekelhet
A haszanlui leletek azért különösen érdekesek, mert az egyiptomi kéket itt az Egyiptomból és a Közel-Kelet más területeiről ismert felhasználásnál jóval változatosabb tárgyak készítésére alkalmazták. A kutatók nagyobb bútorlábakat, edényeket, díszítő falicsempéket, karkötőket és bokapereceket is azonosítottak az anyagból, ami arra utal, hogy a pigmentből készült paszta a helyi tárgykultúrában fontos szerepet tölthetett be.
A szakemberek jelenleg mikroszkópos, kémiai és izotópos vizsgálatokkal elemzik a tárgyakat, hogy rekonstruálják előállításuk módját, meghatározzák a felhasznált nyersanyagok eredetét, valamint elkülönítsék a gyártás nyomait Haszanlu vaskori pusztulásának későbbi hatásaitól. Amennyiben sikerül bizonyítani, hogy az egyiptomi kéket helyben állították elő, Vanessa Workman szerint ez lehet az anyag Egyiptomon kívüli gyártásának legkorábbi ismert példája, és fontos bizonyítékot szolgáltathat arra, miként terjedtek a technológiai ismeretek és nyersanyagok az ókori Közel-Kelet távoli térségei között.
