Avar kori temetőrészletet tártak fel Érsekcsanádon
Kiterjedt, eddig ismeretlen avar kori temető részletét tárhatták fel a régészek a dél-magyarországi Érsekcsanád határában, miután mezőgazdasági munkálatok során emberi maradványok kerültek a felszínre. A bajai Türr István Múzeum munkatársai által lefolytatott hitelesítő ásatás eredményei újabb fontos adatokkal szolgálnak a Kárpát-medencét a hatodik és kilencedik század között uraló népesség temetkezési szokásairól és társadalmi viszonyairól.
- A bajai Türr István Múzeum munkatársai hat, a hatodik és kilencedik század közötti időszakból származó sírt azonosítottak Érsekcsanád közelében.
- A feltárt temetkezési helyszínen érintetlenül megmaradt, gazdag leletanyaggal rendelkező, valamint még az ókorban kifosztott sírok is előkerültek.
- A ritka fegyvereket és a korabeli temetkezési szokásokra utaló nyomokat rejtő leletegyüttes egy eddig ismeretlen, kiterjedt temető része lehet.
A felszíni csonttöredékek felfedezését követően megindított leletmentő feltárás során a szakemberek összesen hat temetkezést azonosítottak. A sekélyen fekvő, ezáltal a több évszázados mezőgazdasági művelés miatt részben sérült sírok között két gyermek, egy két-három év körüli kisded és egy serdülő földi maradványait is megtalálták. A csontvázak pontos korának és nemének meghatározását a későbbiekben elvégzendő antropológiai vizsgálatok fogják tisztázni.
A kutatók megállapítása szerint a most napvilágra került leletegyüttes csupán egy apró szegmense lehet egy jóval nagyobb, a környező szántóföldek alatt több mint ezer éve rejtőző nekropolisznak.
Az ásatás legjelentősebb eredményeként a régészek két teljesen érintetlen sírt is dokumentáltak eredeti helyzetében. Az egyikben egy felnőtt férfit temettek el szokatlanul gazdag leletanyaggal, amelynek részét képezte egy vaskés, egy övcsat, egy gyűrű, egy kerámiaedény és számos apróbb vastárgy. A legkülönlegesebb lelet egy ritka vasfokos, amely bár ismert az avar régészetből, a kutatócsoport számára eddig példa nélküli felfedezésnek számít.
A tárgyakat a szakemberek a mindennapi élethez kapcsolódó, gyakorlatias funkciójú mellékletekként értelmezik. Egy közeli női sír ugyan kevesebb mellékletet, csupán bronz fülbevalókat és vascsatokat tartalmazott, azonban a végtagok szorosan összezárt helyzete arra utal, hogy az elhunytat a temetés előtt szorosan halotti lepelbe csavarták.
A temetőben a korabeli sírrablás egyértelmű nyomait is azonosították. Két temetkezést még az ókorban megbolygattak a fosztogatók, akik célzottan a mellkas és a derék tájékát kutatták át értékes személyes tárgyak után kutatva. Mivel a csontvázak anatómiai rendje nagyrészt megmaradt, a régészek arra következtetnek, hogy a rablásra röviddel a temetés után kerülhetett sor, amikor a lágyrészek még összetartották a testet. A feltárt kerámiaedények, amelyeket jellemzően étel- és italáldozatként helyeztek a sírokba, a Kárpát-medencét 568-tól uraló Avar Kaganátus jellegzetes túlvilághitét tükrözik.
Bár a leletmentés lezárult és a területet visszatemették, az előkerült tárgyak a restaurálást követően a bajai Türr István Múzeum kiállítását gazdagítják majd, tovább árnyalva a népvándorláskori társadalomról alkotott történeti képet.
