Penge a múltból – egy avar szablya jelentőségéről

Kép a feltárásról (Forrás: Székesfehérvár Városportál / Nagy Zoltán Péter)

Kutatók egy ritka avar kori szablyát tártak fel Fejér vármegyében. A helyszínre látogató Szabados György történész rögtön felismerte a lelet történelmi jelentőségét: „Ez a szablya is bizonyítja, hogy a terület már 1400 évvel ezelőtt is meghatározó volt.” – nyilatkozta. A Magyar Nemzeti Múzeum és az István Király Múzeum egy nagyszerű kutatási projekt keretében igyekszik most feltárni a régióban található avar sírokat, hogy a bennük talált tárgyak segítségével pontosabb képet kaphassunk a kora középkori Kárpát-medence népeinek életviteléről.

„Temetők az űrből”

A két múzeum „Temetők az űrből” elnevezésű projektje során a régészek műholdképek segítségével igyekeznek feltérképezni a potenciális temetkezési helyeket. Azokon a területeken, ahol a talajt egykor sírásás miatt megbolygatták, a növények általában zöldebbek és sűrűbben nőnek, mert a lazább talaj jobban megtartja a vizet – ez a megfigyelés pedig igencsak megkönnyíti a kutatók dolgát a műholdas felvételek elemzésekor.

A műholdfelvételek alapján Szücsi Frigyes régész és csapata Székesfehárvár és Aba határában kezdték el az ásatásokat. Erőfeszítéseiket siker koronázta: egy nagyjából négyszáz-ötszáz sírt tartalmazó temetőre bukkantak egy magántulajdonú mezőgazdasági területen. Sőt, néhány száz méterrel arrébb egy valamivel kisebb méretű sírkertet is feltártak.

A régészek eddig két nyughelyet tudtak gondosan megvizsgálni, amelyek alapján megállapították: a leletek a közép avar korból (Kr. u. 7-8. század) származnak. Augusztus 25-én – amikor az ásatás már-már a végéhez közeledett – a kutatócsoport tagjai egy izgalmas tárgyra figyeltek fel: váratlanul egy szablya bukkant elő a földből.

Egy kivételes lelet

Szücsi kifejtette, hogy a szablyák rendkívül ritkák az avar sírokban, különösen a Fejér vármegyeiekben. Hasonló leletet utoljára 1979-ben tárt fel Fülöp Gyula régész Kajászó-Újmajorban; a legtöbb esetben ugyanis lándzsákkal, íjakkal, illetve egyéb – kevésbé illusztris – fegyverekkel temették el az elhunytakat. Miért olyan ritka ez a kardtípus ezekben a sírokban? Azért, mert csak magasabb rangú személyeket helyeztek ilyen harci eszközzel végső nyugalomra. Ezt a feltevést támasztja alá, hogy a feltárt nyughelyen aranyozott hajdíszeket és egy bronz övet is találtak a kutatók.

A lelet történelmi jelentősége

Fejér vármegye az utóbbi években az avar kori régészet egyik fellegvárává vált. Az eddigi eredményekkel azonban korántsem ért még véget a sikerszéria: Szücsi elárulta, hogy mintegy nyolcvan további lehetséges lelőhelyet ismertek már fel az űrből – ezek feltárására is remélhetőleg minél hamarabb sor fog kerülni.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Németország

• Második világháborús rohamlöveget találtak egy németországi katonai bázison
• Restaurálják és átvizsgálják I. Ottó császár magdeburgi sírhelyét
• Rendkívül gazdag kelta sírra bukkantak Németországban
• Alkimista kísérletek nyomait őrizheti egy német várban feltárt lombik
• 50 éve buktak le a harckocsi-terveket ellopó Stasi-ügynökök az NSZK-ban
• Röntgenvizsgálat leplezett le egy átfestett náci festményt
• Elveszett német település nyomait találták meg Vesztfáliában
• Csúcstechnológiával védik a 250 éves stuttgarti parkot
• Rekordáron kelt el a nácik által elrabolt szökőkút