Átfogó légirégészeti kézikönyv jelent meg Magyarországon
Az első átfogó, magyar nyelvű légirégészeti tankönyv látott napvilágot 2025-ben A légirégészet alapjai (The Basics of Aerial Archaeology) címmel, amelyet Czajlik Zoltán, az ELTE Régészettudományi Intézetének kutatója írt, és a L'Harmattan Kiadó adott közre az ELTE BTK Régészettudományi Intézetével közösen. A kötet több mint három évtized légirégészeti terepmunkájának és közel ezer repülési óra tapasztalatának tudományos szintézise.
A 72 ábrával illusztrált tankönyv négy fő tematikai egységre tagolódik: bemutatja a légirégészet több mint száz éves hazai és nemzetközi kutatástörténetét, összefoglalja a természeti adottságok – geológiai, geomorfológiai, talajtani és hidrológiai tényezők – szerepét a régészeti jelenségek azonosításában, ismerteti a különféle jelzéstípusokat (talaj-, nedvesség-, fagy- és növényjelek), és részletezi a kisgépes, ferde tengelyű légi fényképezés teljes módszertanát a tervezéstől az adatfeldolgozásig.
A kötet önálló fejezetet szentel a közel függőleges kameratengelyű platformoknak is, beleértve az archív katonai légi felvételek hasznosítását, a műholdas képek, a modern ortofotók (MePAR) és a drónos légi fényképezés alkalmazási lehetőségeit. Bár a mű földrajzi súlypontja Magyarország, minden témakörbe beépültek a releváns európai eredmények is.
Czajlik Zoltán 1993 óta foglalkozik régészeti célú légi fényképezéssel. Kutatói pályáját René Goguey neves francia légirégésszel közösen töltött 173 órányi repüléssel alapozta meg. Az ELTE Légirégészeti Archívuma szintén 1993-ban jött létre, és azóta a hazai szisztematikus légirégészeti kutatások intézményes bázisa. A kutatásokat az OTKA és az NKFIH több pályázata finanszírozta.
A légirégészet gyökerei az I. világháborúba nyúlnak vissza. A döntő pillanat 1923-ban érkezett el, amikor O.G.S. Crawford a Királyi Földrajzi Társaságban bemutatta, hogy a repülőgépről készített felvételeken hogyan azonosíthatók az őskori parcella-rendszerek növényzeti elszíneződéseiben megőrződött nyomai Dél-Angliában. Crawford és Keiller 1928-as Wessex from the Air kötete az első légirégészeti felderítés-sorozat összefoglaló műve lett. Magyarország kezdetben szinte szinkronban haladt Nagy-Britanniával: Neogrády Sándor 1924-ben készítette az első hazai régészeti célú légi felvételeket. A rendszeres kutatások azonban csak közel 70 évvel később, 1990-ben indulhattak meg, mivel a vasfüggöny légterének lezártsága évtizedekre megszakította a fejlődés ívét.
Ez is érdekelhet
A kötet megjelenése hiánypótló: korábban nem állt rendelkezésre önálló, modern szemléletű, teljes módszertant lefedő magyar nyelvű tankönyv a szakterületen.
