Átfogó adatbázist hoztak létre a történelmi városfejlődés globális kutatására
Egy új, nyílt hozzáférésű számítástechnikai platformot és adatbázist (URBank) hozott létre egy nemzetközi kutatócsoport a múltbéli urbanizáció sokszínűségének és a modern városfejlődés folyamatainak rendszerszintű összehasonlítására – mutatja be egy, az Antiquity című régészeti szakfolyóirat 2026. februári számában publikált tanulmány.
A Földhasználat és Urbanizáció Koevolúciója Tanszék (DLU) kutatói által vezetett, történészeket, régészeket, urbanisztikai szakembereket és földrendszer-kutatókat tömörítő konzorcium célja, hogy egységesítse az évezredeket és kontinenseket átívelő településhálózatok töredékes adatait. Az URBank nevű globális adatközpont a legújabb régészeti és urbanisztikai elméleteket ötvözve teszi lehetővé a városi formák, a népsűrűségi adatok, a társadalmi-gazdasági szerveződések és a térbeli elrendezések interdiszciplináris, kvantitatív vizsgálatát.
Patrick Roberts, a DLU igazgatója a kutatási beszámolóban rámutatott: az URBank egy hosszú távon fenntartható adatbázis, amely alapvetően új megközelítést alkalmaz a városi múltra vonatkozó adatok kombinálásában és elemzésében. A rendszer a településeket nem csupán a térkép elszigetelt pontjaiként kezeli, hanem dinamikus folyamatok és hálózatok termékeként modellezi. Chris Carleton, a tanszék tudományos főmunkatársa szerint az adatbázisban minden város egy összefüggő hálózat (amely utakat, lakóházakat, közigazgatási épületeket, földhasználati módokat és kronológiai adatokat tartalmaz) csomópontjaként jelenik meg, így a településszerkezet számos különböző szögből mérhetővé és statisztikailag összehasonlíthatóvá válik téren és időn keresztül.
A városi régészet fejlődését az elmúlt évtizedekben jelentősen hátráltatták a városfogalom meghatározása körüli tudományos viták. A történetírás és a régészet hagyományosan bizonyos specifikus „vonások” – például az épített városfalak megléte, a magas népsűrűség, a monumentális középületek vagy az írásbeliség megjelenése – alapján definiálta a városokat (ez a megközelítés nagyrészt a 20. század közepén alkotó V. Gordon Childe „városi forradalom” elméletére vezethető vissza).
Ez is érdekelhet
Ez a definíciós merevség azonban az adatok széttöredezettségéhez, regionális fókuszú kutatásokhoz és inkompatibilis szabványokhoz vezetett. A korábbi módszertan megnehezítette például a sűrűn beépített ókori mezopotámiai vagy középkori európai városok összevetését a kiterjedt, alacsony sűrűségű „agrár-urbanisztikai” rendszerekkel, mint amilyenek a mezoamerikai maja központok vagy a délkelet-ázsiai Angkor településhálózatai voltak.
Az URBank létrehozásának történelmi és jelenkori jelentősége túlmutat a puszta adatrendszerezésen. A régészeti leletanyag egyedülálló, több ezer évet felölelő bizonyítékokkal szolgál arra vonatkozóan, hogy a különböző kulturális és környezeti kontextusban létező városok miként reagáltak a belső és külső sokkhatásokra (például klímaváltozásra, járványokra, gazdasági összeomlásokra). Az egységesített történelmi adathalmaz a kortárs várostervezők és klímakutatók számára is elengedhetetlen forrást biztosít a modern metropoliszok sérülékenységének és a globális urbanizáció jövőjének modellezéséhez.
