Árpád-kori templomot és tömegsírt tártak fel Rajkánál
Jelentős régészeti felfedezés gazdagítja a kora középkori magyar történelemről alkotott képet, miután a Kisalföld tudósítása szerint a Hansági Múzeum munkatársai egy kiterjedt Árpád-kori templomromot és több mint száz csontvázat tártak fel Rajka határában. A leletegyüttes nemcsak egy elpusztult történelmi település lokalizálását teszi lehetővé, hanem a térség tizenharmadik századi pusztulásának körülményeire is új bizonyítékokkal szolgál.
- A Hansági Múzeum régészei egy huszonkét méter hosszú Árpád-kori templom alapjait és kiterjedt temetkezési helyét azonosították Rajka határában.
- A feltárás során több mint száz, anatómiai renden kívül elhelyezkedő csontváz került elő, amelyek egy tizenharmadik századi pusztítás áldozatai lehetnek.
- A kutatók feltételezik, hogy a leletegyüttes a IV. Béla által adományozott, történelmi Alföld nevű település maradványait rejti.
Az Alsó-Kavicsos dűlőben zajló ásatások a korábbi lelőhelyfelderítés és geofizikai kutatások eredményeire épülnek, amelyeket a Hansági Múzeum a Soproni Múzeummal együttműködésben végzett. Czuppon Tamás igazgató szerint a légi felvételeken is kirajzolódó, felszínhez közel fekvő maradványok egy huszonkét méter hosszú építményhez tartoznak. A masszív alapfalak arra utalnak, hogy a szakrális épület védelmi funkciókat is elláthatott a határvidéken.
A jelenlegi, a rajkai önkormányzat, valamint az ELTE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatóinak bevonásával zajló munkálatok során a templom körüli temetőt is feltárják, ami szokatlan sorrend a hazai gyakorlatban, ahol általában a település nyomai kerülnek először elő.
A kutatás legmeglepőbb eredménye a területen talált, több mint száz emberi maradvány, amelyek elhelyezkedése eltér a keresztény rítusoktól. Martinschich Balázs történész szerint a tizenkettedik és tizenharmadik századra datálható csontvázak nem anatómiai rendben fekszenek a földben, ami arra utal, hogy az elhunytakat sietve, tömegsírba vetve hantolták el. Ez a szokatlan temetkezési mód egy hirtelen bekövetkezett, erőszakos eseményre enged következtetni. A szakemberek a pusztulást a tizenharmadik századra teszik, amikor a nyugati határszélet súlyos támadások érték a cseh hadjáratok során, így a feltárt emberi maradványok vélhetően egy ilyen konfliktus áldozataihoz tartoznak.
A történelmi kontextus vizsgálata alapján a régészek valószínűsítik, hogy a feltárt épület az oklevelekből ismert Alföld nevű település temploma volt. Ezt a birtokot a korabeli források szerint IV. Béla király adományozta a Hédervári nemzetséghez tartozó Herrand ispánnak. Az Árpád-kori településhálózat ezen elemének azonosítása kiemelkedő fontosságú a régió középkori birtoklástörténetének megértésében.
A feltárás befejezését követően a területet a szabályoknak megfelelően visszatemetik, ugyanakkor Kiss Vince polgármester tájékoztatása szerint a helyi önkormányzat egy látogatható emlékhely kialakítását tervezi az egykori temetkezési helyszín felett.
