Arábiai Lawrence által dokumentált templomot tártak fel a Negev-sivatagban

(Forrás: Assaf Peretz / Ben-Gurion Egyetem)

Egy 1400 éves templom maradványait tárták fel a Negev-sivatagban, a Nitzana Nemzeti Park területén. A lelőhely az egyiptomi határ közelében fekszik, és a bizánci korban fontos megállóhely volt a Sínai-félsziget felé tartó zarándokok számára. A település nem szent helyeiről vált jelentőssé. Inkább logisztikai központként működött. A Szent Katalin kolostor felé tartó utazók itt készültek fel a sivatagi vándorlásra. Megpihentek, ellátmányt szereztek, és gyakran hosszabb időt is eltöltöttek a településen.

A régészek eddig hat templomot azonosítottak a helyszínen. Ez elsőre aránytalannak tűnik, hiszen a település lakossága nagyjából 2000 fő lehetett. A szám azonban érthetővé válik, ha figyelembe vesszük a folyamatosan érkező zarándokokat. A város átmeneti, mégis intenzív forgalmat bonyolított. A helyiek erre reagálva bővítették az infrastruktúrát, és egymás után emelték a templomokat. Korábbi feltárások egy zarándokszállást is azonosítottak. Az épülethez kis templom és díszes fürdőház tartozott. A lelőhelyen talált graffitik távoli vidékekről érkező látogatókat említenek, például Grúziát és Örményországot.

A most feltárt templom kiemelkedik a többi közül. Ez az egyetlen, amely színes mozaikpadlóval rendelkezik. A többi épületben egyszerű kőpadlót használtak. A mozaikok geometriai és növényi motívumokat ábrázolnak. A kivitelezés igényessége arra utal, hogy az épület kiemelt szerepet tölthetett be a közösség életében. A templom építésének idejét egy felirat pontosan rögzíti. Eszerint az építkezést 601-ben finanszírozta egy Szergiusz nevű mecénás. A felirat megemlíti a nővérét és az unokaöccsét is, akik Emeszából, a mai Homsz területéről érkeztek. Az ilyen részletes datálás ritka a régészeti leletek között, ezért különösen értékes.

A templom létezése nem volt teljesen ismeretlen. Több mint száz éve brit kutatók már látták a romokat. Megfigyelték, hogy az oszmán hatóságok katonai építkezés során részben feltárták, majd elpusztították az ősi épületet. A korabeli feljegyzések és alaprajzok fennmaradtak. A mai kutatók ezeket modern térinformatikai módszerekkel kombinálták, és így sikerült újra megtalálni a templom pontos helyét.

A települést már a 20. század elején kutatták. Az 1930-as években két templomot, egy római erőd maradványait és két papiruszarchívumot tártak fel. Ezek a dokumentumok részletes képet adnak a mindennapi életről. A papiruszokban a Szergiusz név is megjelenik. A kutatók most azt vizsgálják, hogy azonos személyről lehet-e szó. Ugyanakkor a név gyakori volt a térségben, így az azonosítás nem egyértelmű.

A település a 638-as iszlám hódítás után is működött. A zarándokforgalom azonban fokozatosan csökkent. Amikor a térség elszigetelődött a keresztény világ fő útvonalaitól, a város elvesztette szerepét. A 9. század elejére elnéptelenedett.

A kutatók a templom környezetében további helyiségeket is feltárnak. Ezek szintén mozaikpadlóval rendelkeznek. Egyelőre nem tudni, pontosan milyen funkciót töltöttek be. Felmerül, hogy vendégház vagy kolostor működhetett itt. A következő ásatási szezon célja, hogy ezt tisztázza, és jobban megértse a templom szerepét a közösség életében.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Mussolini

• Diktátorok titkos szenvedélyei – Amikor a kegyetlen vezetők kertészkedtek, rajzoltak és hegedültek
• Mussolini felemelkedése és bukása: A fasizmus születése
• „Ép testben, ép lélek” – oktatás a fasiszta Olaszországban
• Hány szeretője volt Mussolininek?
• Életveszélyes sebet kapott a Nagy Háborúban Benito Mussolini 
• Békét kötött volna, hazaárulónak bélyegezté és kivégezte vejét Mussolini 
• A halál balvanói alagútja
• Kosárlabdázással és kertészkedéssel is szívesen töltötték idejüket a legvéresebb kezű diktátorok
• Még a Mussolini-szobrokat is kidobálták az ablakon a Duce letartóztatásának hírére