A halál balvanói alagútja
2024. december 27. 18:07 Múlt-kor
A balvanói vonatkatasztrófában, 1944. március 2-án a túlterhelt, vonat az emelkedőn alagútban rekedt. A rossz minőségű szén égése szén-monoxid-mérgezést okozott és az utasok nagy része, mintegy 520 ember, életét vesztette. A tragédiát évekig elhallgatták, és a pontos részletek máig vitatottak.

Mussolini szemlét tart 1944 végén. (forrás: Bundesarchiv, Bild 101I-316-1181-11 / Vack / CC-BY-SA 3.0)
Korábban
1943-44-ben a szövetségesek felszabadították Olaszország déli részét és – rendkívül lassan – folyamatos, nehéz küzdelmekkel haladtak Róma irányába. Ami rosszabb volt ennél, hogy az ország két részre szakadt: a Mussolini vezette fasiszta északra, illetve a III. Viktor Emánuel vezette szövetségesbarát délre, amelyek polgárháborús állapotba sodródtak. Az említett a háborús hiány azonban számos nehézséget szült, és a feketepiacok kiteljesedését eredményezte. Az illegális kereskedők az éjszakai, kevésbé ellenőrzött vonatokat használták áruik szállítására.
A nehézségek közé tartozott az is, hogy a vonatok működtetéséhez rossz minőségű tüzelőanyagokat használtak, amelyek égési mellékterméke nagy mennyiségben a színtelen, szagtalan, mérgező hatású szén-monoxid volt. 1944 februárjában már volt a Battipaglia–Metaponto vonal egyik alagútjában egy ebből adódó mérgezéses baleset.
Az áldozatok holttesteit elszállító teherautó
1944. március 2-án este indult útjáról a 8017-es számú vonat 4 utasszállító és 43 áruszállító vagonnal, amelyek a hivatalos össztömege 520 tonna volt. Az út első órájában Battipaglia–Metaponto állomáson a villanymozdonyt két gőzhajtású mozdony váltotta fel. A vonat több településen is áthaladt, amelyeken ismeretlen számú utas – köztük valószínűleg sok feketekereskedő is – szállt fel poggyászokkal, nagy mértékben megnövelve a szerelvény súlyát.

Éjfélkor a vonat elérte Balvano-Ricigliano állomást, amely az utolsó megállója volt. Itt egy ötven perces rutin karbantartást, illetve vízfelvételt végeztek, mielőtt tovább haladt volna. A következő állomása a hét kilométerre fekvő Bella Muro volt, ahonnan rendszerint jeleztek Balvanóba, ha egy felőlük haladó vonat elhagyja az Armi alagutat. Balvanóból csak ekkor indították el a következő vonatot, azonban a 8017-esről nem kaptak értesítést.Az Armi alagút 1968 méter hosszú, 1,3%-os dőlésszöggel. A vonat túlterheltsége okán csak 15 km/h-s sebességgel haladt, és az esőzések következtében nedvessé vált síneken addig lassult az alagút emelkedőjén, míg meg nem állt. Ekkorra már majdnem az összes kocsi az alagútban volt.
A rossz minőségű szén a zárt térben nem adott esélyt senkinek sem a túlélésre. A hátsó mozdony vezetője hátramenetbe akart váltani, az elsőé azonban tovább haladt előre, kommunikálni pedig nem tudtak egymással. A helyzetet tovább súlyosbította, hogy a legénység úgy próbált úrrá lenni a helyzeten, hogy még több szenet lapátolt a tűzre, hogy mozgásra bírja a szerelvényeket.
3. A holttestek a balvanói állomáson
Elsőként a tűzhöz közel álló személyzet fulladt meg, majd a hátsó kocsikban alvó emberek, akiknek a többsége már soha nem ébredt fel. A kevés túlélő többsége azokból a kocsikból került ki, amelyek még nem voltak az alagútban.
A balvanói állomásfőnök öt óra tíz perckorkor értesült a katasztrófáról és csupán negyven embert tudtak megmenteni, a kb. 520 halottból pedig csupán 235-öt sikerült azonosítani. A legénységből ketten élték túl a katasztrófát. A szerencsétlenség áldozatait négy tömegsírba hantolták el szertartás nélkül Balvano közelében.
Az olasz hatóságok csak hét évvel a baleset után merték nyilvánosságra hozni a történteket, a túlélők és az áldozatok családjai még további húsz évig részesültek kártérítésben. A hosszú elhallgatás miatt a balvanói katasztrófa részletei – a baleset okai, az áldozatok pontos száma, a felelősök kiléte – máig vita tárgyát képezi.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


Egyiptom
- Ki volt Ahhotep, a „harcos királynő”?
- Howard Carter megtalálta Tutanhamon sírját, most előkerült a táskája is
- Mikor alakultak ki a születésnapi ünnepségek?
- Újabb szenzáció Egyiptomból: II. Thotmesz elveszett második sírját is megtalálhatták
- Az első fáraósír felfedezés Tutanhamon óta - megtalálták II. Thotmesz elveszett nyughelyét
- Hét nem mindennapi múmia
- Így teremtették a világot – az ókori emberek szerint
- Az Oszmán Birodalom bukása hozta el az iszlám felemelkedését
- Sikertelenül harcolt a pánarab egységért Egyiptom elnöke, Gamál Abd en-Nászer
- Mélyen megrázta Svédországot Olaf Palme halála tegnap
- Öt évtizeden át uralkodott Luxemburgi Zsigmond tegnap
- Ügyfelem érdekében - 150 éves a Budapesti Ügyvédi Kamara – Időszakos kiállítás tegnap
- Amikor I. Erzsébet királynő alatt megrendült a föld tegnap
- Ki volt Ahhotep, a „harcos királynő”? tegnap
- Gyógymódként is tekintettek a kannibalizmusra tegnap
- Az emberek legalább 150.000 évvel ezelőtt már éltek az Afrikában esőerdőkben tegnap
- Egyiptomban lépett fel és Nyugat-Európában is turnézott Alfonzó tegnap