Arab nyelven digitalizálják a mezopotámiai ékírásos szövegeket
A világ legősibb írásos emlékeinek számító, több mint négyezer éves mezopotámiai ékírásos szövegek válnak széles körben hozzáférhetővé egy új többnyelvű digitális adatbázis révén – számolt be róla a Yorki Egyetem. Az iraki, brit és svéd intézmények részvételével zajló projekt célja, hogy a nagyrészt nyugati múzeumokban őrzött közel-keleti kulturális örökséget arab nyelven is kutathatóvá tegye, ezzel lebontva a történelmi okokból fennálló nyelvi és földrajzi korlátokat.
Az Access to Cuneiform Texts (CDLI-ACT) elnevezésű program keretében a kutatók egy új arab nyelvű digitális interfészt fejlesztettek ki a Cuneiform Digital Library Initiative (CDLI) adatbázisához. A Yorki Egyetem, az iraki al-Kádiszijja Egyetem és a svédországi Lundi Egyetem munkatársai a tervek szerint mintegy hetvenezer sornyi ékírásos szöveget fordítanak le. A feldolgozott anyagok között mítoszok, jogi kódexek, orvosi feljegyzések, levelek és csillagászati megfigyelések egyaránt szerepelnek. A fordítások több formátumban, a tudományos, soronkénti elemzésektől az általános olvasók számára is érthető narratívákig készülnek el, a nyers adatok hosszú távú archiválását pedig a brit székhelyű Archaeology Data Service biztosítja.
A kezdeményezés egy több mint évszázados egyensúlytalanságot igyekszik orvosolni. Dr. Émilie Pagé-Perron, a Yorki Egyetem kutatója rámutatott: a ma ismert ékírásos agyagtáblák jelentős részét a 19. és a kora 20. századi birodalmi törekvésekhez kötődő ásatások során vitték el a Közel-Keletről. Ezek a felbecsülhetetlen értékű leletek ma főként olyan nagy nyugati intézmények gyűjteményeiben találhatók meg, mint a londoni British Museum vagy a párizsi Louvre. Bár a múzeumok biztosították a fizikai állagmegóvást, a leletek katalogizálása és publikálása eddig szinte kizárólag európai nyelveken, elsősorban angolul történt, így a származási régió lakossága és szakmai közössége nehezen fért hozzá a saját kulturális örökségéhez.
A Mezopotámia (a mai Irak) területén kifejlesztett ékírás az emberiség egyik legkorábbi ismert írásrendszere, amely több mint egy évezreddel megelőzte a fonetikus, alfabetikus írásokat. A több mint háromezer évet felölelő agyagtáblás archívumok történelmi forrásértéke az egyiptomi hieroglifákkal megegyező súlyú. A leletanyag olyan világszerte ismert irodalmi és jogi mérföldköveket tartalmaz, mint a halhatatlanságot kereső uruki királyról szóló Gilgames-eposz, vagy Hammurapi babiloni uralkodó közel négyezer éves törvénygyűjteménye, amely a legkorábbi ismert tételes jogrendszerek egyike.
Ez is érdekelhet
Haider Akíl al-Karagúli, az al-Kádiszijja Egyetem professzora hangsúlyozta: az arab nyelvű hozzáférés megteremtése elengedhetetlen a helyi egyetemi hallgatók és a jövő kutatói számára, hogy a Közel-Kelet visszaszerezze aktív szerepét ezen globális jelentőségű leletek tudományos értelmezésében és az ókori társadalmakról alkotott kép formálásában.
