Új kötet mutatja be Kossuth Lajos torinói könyvtárát
Egy új művelődéstörténeti kötet tárja fel a 19. századi magyar nemzeti emlékezet egyik legfontosabb gyűjteményét, Kossuth Lajos torinói magánkönyvtárát. Ahogy az az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) gondozásában nemrég megjelent, Elbe István által írt és összeállított munkából kiderül, a hagyaték különleges darabjai a politikus személyi kultuszát dokumentálják. A hódoló dedikációkkal ellátott ajándékkötetek a szabadságharc leverése utáni évtizedekben a nemzeti függetlenség melletti jelképes állásfoglalást jelentették a küldők számára.
- Az Országos Széchényi Könyvtár kiadásában megjelent Elbe István művelődéstörténész Kossuth Lajos torinói magánkönyvtárát bemutató kötete.
- A kiadvány a dedikációk, ajándékkötetek és levelek alapján elemzi az emigrációban élő politikus 19. századi történelmi kultuszát.
- A gyűjtemény dokumentumai elsősorban a tekintélyes államférfival kapcsolatot kereső kortársak politikai és társadalmi törekvéseiről tanúskodnak.
A „Hódoló tisztelettel…" Dedikált könyvek, különleges kötetek Kossuth Lajos könyvtárából című könyv az OSZK egyedi kegyeleti gyűjteményébe nyújt betekintést.
Kossuth az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc bukása után kényszerült emigrációba, utolsó évtizedeit Torinóban töltötte. A majdnem ötezer kötetesre duzzadt könyvtárat az 1894-ben bekövetkezett halála után végakaratának megfelelően Magyarországra, a nemzeti könyvtárba szállították. A Hermann Róbert történész által lektorált, gazdagon illusztrált kiadvány nem hagyományos bibliográfia, hanem a ritka példányokra, a személyes hangú ajánlásokra és a saját kezű bejegyzésekre fókuszál.
A gyűjtemény részben az államférfi érdeklődését és tudományos tájékozódását tükrözi, a szerző ugyanakkor rávilágít, hogy a könyvtár legalább annyit árul el Kossuth környezetéről, mint magáról a tulajdonosról. Sok kiadványt ajándékba kapott, így a dedikációk, a könyvekben hagyott fényképek és kísérőlevelek elsősorban a küldők politikai reményeit, önreprezentációját és társadalmi törekvéseit rögzítették. Egy-egy ilyen küldeménnyel a feladó saját munkáját vagy személyét igyekezett magasabb nemzeti rangra emelni az idős politikus bevonásával.
A Kossuth-kultusz történelmi hátterét a korszak belpolitikai viszonyai határozták meg. Az 1867-es kiegyezést követően a dualista rendszert elutasító, a teljes függetlenség mellett kitartó Kossuth jelképes szerepe felerősödött. A kultusz az 1879-es honossági törvény vitája idején, majd állampolgárságának 1890-es elvesztésekor újabb politikai tartalmat kapott. Erre számos magyarországi település díszpolgári cím adományozásával válaszolt, az ehhez kapcsolódó dokumentumok és ajándékkötetek pedig a hivatalos politikai rendszerrel szembeni burkolt ellenzéki állásfoglalást jelentették.
Ez is érdekelhet
A kötet mikrotörténeti megközelítése ezeket az elvont emlékezettörténeti folyamatokat teszi kézzelfoghatóvá. A dedikált könyvek és apró mellékletek mögött személyes sorsok, erdélyi közművelődési kezdeményezések, vagy éppen egy körmendi utazó velocipédes látogatása bontakozik ki. Elbe István munkája a 19. századi könyvkultúra tárgyi emlékein keresztül bizonyítja, hogy az emigrációban élő egykori kormányzó már életében a magyar nemzeti emlékezet kultikus alakjává vált.
Elbe István: „Hódoló tisztelettel…" Dedikált könyvek, különleges kötetek Kossuth Lajos könyvtárából. Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, 2026. 328. o.
