Vérdíjról szóló ókori asszír ékírásos táblákat fejtettek meg
Két, eddig publikálatlan, meggyilkolt kereskedők után fizetett vérdíjat dokumentáló, négyezer éves asszír ékjeírásos agyagtáblát fejtettek meg török kutatók – derül ki az Ankarai Egyetem és a Gazi Egyetem tudósainak az Adalya című tudományos folyóiratban közzétett legújabb tanulmányából. A leletek a kora ókori diplomácia és a nemzetközi kereskedelmi jog eddig ismeretlen részleteibe engednek bepillantást.
A Kr. e. 1950 és 1750 közé datálható leleteket Kültepén fedezték fel. A település nagyjából négyezer éven keresztül az asszír kereskedelem egyik legfontosabb közép-anatóliai központja volt, ezért az itt feltárt mintegy 23.000 írásos dokumentum viszonylag pontos látleletet ad az ókori kereskedők világáról.
A mostani kutatások alapján a két – addig megfejtetlen – ékírásos tábla a dāmum gyakorlatába ad betekintést. A vérdíj rendszere a korban formális jogi és diplomáciai keretek között zajlott: ha egy asszír kereskedőt Anatólia területén öltek meg, a helyi uralkodónak ki kellett vizsgáltatnia az ügyet és meg kellett szerveznie a kártérítést. A kiszabott büntetést vagy a gyilkosnak, vagy a helyi hatóságoknak kellett kifizetniük. Ha a hatóságok nem működtek együtt az áldozat családjával, akkor komoly szankciókra számíthattak: amikor például Ennam-Aššur meggyilkolása után Tawniya uralkodója nem tette meg a kötelességét, Asszíria megszakította a kapcsolatot a királysággal.
A két, korábban publikálatlan kültepei tábla közül az egyik egy hasonló esetet tartalmaz: a szöveg tanúsága szerint egy személy azért igyekezett Šinahhuttum városába, hogy ott segítsen behajtani egy meggyilkolt kereskedő testvére után járó vérdíjat.
