A 4400 éves ékírásos tábla sumer mítoszról mesél
Egy amerikai történész most megjelent tanulmánya egy sumer agyagtáblát vizsgált. Az ékírásos lelet a mai Irak területén található ősi Nippurban került elő.
Dr. Jana Matuszak a Chicagói Egyetem sumerológia szakos hallgatója egy igazi mesét tár elénk, amikor megosztja a a 4400 éves sumer táblára írt történetet. Tanulmánya "Ni 12501"-ként nyilvántartott lelet mitikus történetét vizsgálja.
Az ékírásos táblát már a 19. században feltárták, de egészen mostanáig nem született róla teljes elemzés. Ennek egyik oka lehet, hogy nagyon töredezett – így ugyanannyi kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol. Továbbá, amikor Samuel Noah Kramer 1956-ban könyvének borítóján szerepeltette, nem tüntette fel a múzeumi azonosítót (Ni 12501), azt csak öt évvel később közölte egy másik munkájában.
A sumer egység
A tábla kb. i.e. 2400 körül készült az ókori Sumer területén. Akkoriban Sumer független városállamokból állt, amelyek mindegyike saját istennel, templomokkal és adminisztrációval rendelkezett. Nippur városának – ahol a táblát megtalálták – patrónusa Enlil volt, de több más isten is jelen volt a helység vallási életében. Bár a sumerek nyelve és írása egységes volt, helyi eltérések, például dialektusok is léteztek. A főbb istenek azonban minden városban tiszteletnek örvendtek. Dr. Matuszak szerint a Ni 12501 valószínűleg egy helyi, mítoszról mesél tükröz, de az akár más településeken is ismert lehetett.
Az istenek, a vihar és a róka
A története szerint a viharisten Ishkur (más néven Adad) a túlvilágra, a „kur”-ba kerül, azaz fogságba esik, állataival együtt. Apja, Enlil – a főisten – összehívja az isteneket, hogy valaki menjen Ishkur után. Végül a Róka vállalkozik a feladatra. Ő viszont csak úgy tud bejutni a túlvilágra, hogy elfogadja az ott kínált ételt és italt, de nem fogyasztja el őket, hanem elrejti. Itt sajnos megszakad a történet – nem tudni, sikerrel jár-e.
Noha Ishkur felelt az esőért, ami létfontosságú volt az öntözéses földművelést folytató sumer mezőgazdaság számára, mégis ez az eddigi egyetlen ismert történet, ahol a viharisten központi szerepet játszik. Ugyancsak először bukkan fel a ravasz Róka a mitológiában.
Halál és újjászületés
A történet elején Ishkur bő termést hoz: csillogó vizekben halak úsznak, sokszínű tehenek legelnek. Ám amikor Ishkurt és teheneit elragadja a kur, a gyerekek is eltűnnek – ez valószínűleg aszályra és éhínségre utal. Ez akár egy valós eseményt is elmesélhetett, de valószínűbb, hogy a természet ciklikus rendjét – eső és szárazság váltakozását – szimbolizálta.
Ez is érdekelhet
Annak ellenére, hogy a történet hiányos marad, motívumai – például a ravasz hős, a termékenység elvesztése, az istenek tehetetlensége – a későbbi mítoszokban is visszatérnek. A Ni 12501 töredékeinek megfejtése segít jobban megérteni a mezopotámiai gondolkodásmódot, de ugyanakkor rámutat arra is, mennyi mindent nem tudunk még.
Az amerikai történész tanulmánya az Iraq című tudományos folyóiratban jelent meg.
