Boszorkányűző rituálékat és sörszámlákat rejtettek az ősi agyagtáblák

A Dán Nemzeti Múzeum több mint száz éve őrzött, de nagyrészt feltáratlan ékírásos agyagtábla-gyűjteményének digitalizálása és elemzése során a kutatók ősi sörbizonylatokat, a sumer királylista egy másolatát és egy ritka, boszorkányság elleni rituálé leírását azonosították – adta hírül a Koppenhágai Egyetem. A "Rejtett Kincsek" projekt keretében az asszíriológusok olyan, mintegy 3000-4000 éves dokumentumokat vizsgáltak, amelyek új megvilágításba helyezik a korai mezopotámiai és szíriai városállamok bürokráciáját és hitvilágát.

Troels Pank Arbøll asszíriológus, a projekt egyik vezető kutatója elmondta: a múzeum gyűjteményének egy kis, de rendkívül értékes része a szíriai Hama városából származik, amelyet dán expedíciók tártak fel az 1930-as években.

Amikor Kr. e. 720-ban az asszír sereg lerohanta a várost, és a zsákmányt Assurba, a birodalom fővárosába szállította, sietségükben több agyagtáblát is hátrahagytak a feltételezett templomi könyvtár romjai között. Ezek a közel háromezer éves hamai szövegek orvosi kezelésekről és mágikus ráolvasásokról szólnak, és regionális ritkaságuk miatt felbecsülhetetlen értékűek.

A gyűjtemény legkülönlegesebb darabja egy olyan boszorkányűző rituálét leíró tábla, amelynek hatalmas politikai jelentősége volt az Újasszír Birodalomban, mivel úgy tartották, képes elhárítani a királyt fenyegető szerencsétlenségeket és a politikai instabilitást. Az egész éjszakán át tartó szertartás során az ördögűző viaszból és agyagból készült figurákat égetett el kötött ráolvasások kíséretében. A kutatókat meglepte, hogy egy ilyen központi jelentőségű birodalmi szöveg a fővárostól és a babilóniai kulturális központoktól ilyen távol, a periférián fekvő Hamában is felbukkant.

A vallási szövegek mellett a kutatók azonosították a híres sumer királylista egy iskolai gyakorlatszövegként fennmaradt, a Kr. e. 3. évezred végén uralkodó királyokat említő másolatát. A lista más ismert verziói utalnak a legendás Gilgames királyra is, így ez a dokumentumtípus az egyik legfontosabb történelmi forrás annak igazolására, hogy a Gilgames-eposz hőse valóban létező személy lehetett.

A gyűjtemény további, az észak-iraki Tell Shemsharából származó (Kr. e. 1800 körüli) darabjai között helyi törzsfőnökök és asszír királyok levelezése, valamint hétköznapi adminisztratív dokumentumok – köztük egy háromezer éves sörszámla – is találhatók, amelyek a korai városállamok magasszintű bürokráciáját bizonyítják.

Az ékírás és az ókori bürokrácia

Az ékírás, amelyet nagyjából 5200 évvel ezelőtt alakult ki Dél-Mezopotámiában (a mai Dél-Irak területén), a történelem legkorábbi ismert írásrendszere - bár vannak akik szerint más rendszerek megelőzik ezt. Az ékírás kialakulását eredetileg nem a vallási vagy az irodalmi közlésvágy, hanem az adminisztrációs és logisztikai kényszer indította el: a mezőgazdasági forradalom nyomán kialakuló első nagy, komplex városállamok – mint Uruk vagy Ur – raktárkészleteinek, adóinak és munkaerejének nyilvántartása megkövetelte az információk rögzítését. A Dán Nemzeti Múzeumban most elemzett sörbizonylatok és leltárak ennek a korai könyvelési rendszernek a tipikus emlékei.

A dán egyetemi kutatás rávilágít az ékírásos kultúra területi kiterjedésére és az asszír geopolitikára is. A Szíriában talált mágikus rituálék jelenléte bizonyítja, hogy az Újasszír Birodalom (Kr. e. 10–7. század) nemcsak katonai erővel (mint Hama Kr. e. 720-as elpusztításakor), hanem kulturális és vallási ideológiájának exportjával is integrálta a meghódított perifériákat.