Amatőr történészek bukkantak rá az I. világháborúban élve eltemetett német katonákra

A hatóságok számára kellemetlen

Habár egyelőre senki sem tette be a lábát az alagútba, annyi bizonyos, hogy ez több száz német katona végső nyughelye, akiket egy francia zárótűz elevenen temetett a föld alá 1917. május 4-én. A tüzérségi lövedékek berobbantották az alagútban lévő német lőszerraktárat, és a járat összeomlott. A következő hat nap során azok, akiket a robbanások nem öltek meg azonnal, megfulladtak az oxigénhiánytól, vagy öngyilkosak lettek. Valódi csodának tekinthető, hogy volt három katona, aki életben maradt, és akiket ki tudtak menteni.

Ahogy egyikük, Kurt Fisser írta: „Mindenki vízért kiáltozott, de hiába. A Halál nevetett betakarításán, és a Halál állt őrt a barikádon, hogy senki se menekülhessen. Egyesek a mentésről deliráltak, mások vízért. Egy bajtársam mellettem feküdt a földön, és elcsukló hanggal károgott, hogy valaki töltse meg neki a pisztolyát.”

„Ezek földművelők, fodrászok, banki alkalmazottak voltak, akik önként jöttek megvívni ezt a háborút, majd oly módon haltak meg, amelyet mi felfogni sem tudunk” – mondta Pierre Malinowski.

Németországban gyakran nevezik „elfeledett háborúnak” az első világháborút. Jól illuszrálja ezt a Német Hadisírgondozó Népi Szövetség (VDK) szóvivője, Diane Tempel-Barnett nyilatkozata az alagút ügyében: „Őszintén szólva nem vagyunk túl lelkesek a felfedezés miatt. Sőt, ezt az egészet igen szerencsétlennek tarjuk.”

Mindazonáltal az apa-fia páros tevékenysége lépéskényszerbe hozta mind a francia, mind a német hatóságokat, hogy nyilvánosan elgondolkodjanak a katonák maradványainak feltárásán. Történészeknek már sikerült kapcsolatba lépniük kilenc, a Winterberg-alagútban nyugvó katona leszármazottaival.

Habár a francia hatóságok szerint Malinowskiék törvényt sértettek a történelmi csatatér megbolygatásával, Pierre kitart amellett, hogy ez volt a helyes cselekedet. Reméli, hogy a hatóságok úgy döntenek, tisztességesen eltemetik a holtakat.

Úgy gondolja, a katonák mellett személyes tárgyaik is elő fognak kerülni, mivel a harcok során ez az alagút volt egyben a szálláshelyük is. Szerinte „úgy fognak előkerülni, mint a múmiák, bőrük, hajuk és egyenruháik épek lesznek.” Ahogy eddig, most is megtagadta a fotókat a sajtótól, a holtak iránti tiszteletre hivatkozva.

„Minden katonának lesz egy története” – zárta mondandóját Pierre Malinowski, „ez lesz a valaha volt legnagyobb emberi emlékanyag-felfedezés az első világháborúból.”

1. Elfeledett tömegsír
2. A hatóságok számára kellemetlen

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?