Digitálisan születnek újjá a II. világháborúban elpusztult festmények

1945 májusában, a második világháború végnapjaiban két pusztító tűzvész söpört végig azon a berlini légvédelmi tornyon, ahol a Gemäldegalerie mintegy 430 nagy formátumú festményét raktározták el a bombázások elől. Az elpusztult művek között szerepelt tíz Rubens-, öt Paolo Veronese-, öt Anthony van Dyck-festmény, valamint három, egyértelműen Caravaggiónak tulajdonított alkotás is.

A megsemmisült remekművek vizuális dokumentációja évtizedeken át hiányos volt, azonban egy 1925-ben indított, módszeres fotózási kampánynak köszönhetően az eredeti művekről készült üvegnegatívok túlélték a háborút. Katja Kleinert, a múzeum igazgatóhelyettese és a projekt vezetője az Art Newspapernek elmondta: a felvételek többségét Gustav Schwarz, az intézmény 1906-tól alkalmazott fotósa készítette, aki a műtárgyakat általában közvetlenül a megvásárlásuk után archiválta, egészen 1944-ig.

A rendkívül sérülékeny, a katalógusszám és a művész neve alapján felcímkézett papírborítékokban tárolt üvegnegatívok digitalizálását helyben, a múzeum fotóarchívumában végezték el egy speciális, nagy felbontású kamerarendszerrel, elkerülve a törékeny lemezek szállítását. A digitalizáció megközelítőleg hat hetet vett igénybe, majd a negatívokat savmentes papírba és modern archív dobozokba helyezték át.

Franziska May, a múzeum proveniencia- (eredet) kutatója hangsúlyozta, hogy a negatívok állapota a korukhoz és a háborús körülményekhez képest meglepően jó, csak nagyon kevés lemez szenvedett károsodást. Bár a gyűjteményben néhány színes fotó is található, ezek feldolgozása a technológiai bonyolultság miatt későbbre marad; a jelenlegi projekt a fekete-fehér üveglemezekre koncentrált. A digitalizált, nagyítható, páratlan élességű felvételek várhatóan még idén elérhetővé válnak a Gemäldegalerie online adatbázisában, leváltva a korábbi veszteségkatalógusok kisméretű, rossz minőségű illusztrációit.

A műkincsek pusztulása a Flakturmban

A friedrichshaini Flakturm-tűz a második világháború egyik legsúlyosabb és máig legrejtélyesebb európai kulturális katasztrófája. A náci Németország hatalmas, betonból épült légvédelmi tornyait eredetileg a szövetségesek bombázásai ellen emelték, majd a háború előrehaladtával a legértékesebb nemzeti műkincsek (köztük a berlini Múzeumsziget anyagának) biztonságos raktározására is használták.

Bár a tornyok átvészelték a bombázásokat és a Vörös Hadsereg ostromát, 1945. május elején – amikor a szovjet csapatok már átvették az irányítást a terület felett – két máig tisztázatlan eredetű tűzvész pusztította el a Friedrichshain parkban lévő épületben őrzött festményeket.

A történészek között a mai napig vita tárgya a tűz oka: egyesek a fosztogató szovjet katonák vagy a német civilek gondatlanságát, mások a fanatikus SS-alakulatok szándékos gyújtogatását sejtik a háttérben. A veszteség a művészettörténet számára pótolhatatlan volt. A most digitalizált fotóarchívum nem csupán esztétikai vagy történeti értéket képvisel, hanem kulcsfontosságú a proveniencia-kutatásban is.

Ahogy Katja Kleinert rámutatott, a múzeum szakembereihez rendszeresen érkeznek megkeresések a műtárgypiacról olyan festményekkel kapcsolatban, amelyekről azt feltételezik, hogy a háborúban elveszett művek lehetnek. Az eredeti üvegnegatívok éles, nagy felbontású másolatai mostantól megdönthetetlen bizonyítékként szolgálnak a hamisítványok kiszűrésére és a lappangó művek esetleges azonosítására.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

24. A két világháború közötti diktatúrák és ideológiájuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
• Amnéziát tettetett, de a nürnbergi tárgyalásra „visszatért” az emlékezete Rudolf Hessnek
• A legkülönfélébb okokból csatlakoztak Szálasi mozgalmához annak női tagjai
• Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
• A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
• A Führer és a nők – Hitler szerelmi kalandjai nem egyszer tragikus véget értek
• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• Irigységtől fűtve kegyetlenkedett foglyaival Irma Grese, az „auschwitzi hiéna”
• Az ismeretlenségből a világhírnévbe repítette Hitlert a sikertelen sörpuccs