Akinek a világszép nádszálkisasszonyt és a csillagszemű juhászt köszönhetjük: Benedek Elek mesevilága

Meseíró születik

Benedek Elek életét az Erdély keleti szélén fekvő Kisbacon keretezi: itt élt 18 éves koráig, és ide, az ekkorra már Romániához csatolt szülőfaluba tért vissza 1921-ben, és itt is halt meg nyolc évvel később.

1877-ben költözött Budapestre, hogy elkezdhesse tanulmányait a bölcsészkar magyar és német szakán. Ennek befejezésétől azonban eltérítették az újságírás iránti ambíciói. Már egyetemistaként jelentek meg versei az Üstökös című lapban. A Budapesti Hírlap és más újságok is közölték cikkeit, 1886-tól pedig az Ország-Világ szerkesztője lett, ahol többek között Vajda Jánossal, Bródy Sándorral és Ambrus Zoltánnal dolgozott együtt.

Élete egyik elágazásaként, az írás mellett politikusként is kipróbálta magát. 1887-ben Tisza Kálmán kormányon lévő Szabadelvű Pártjának képviselőjeként a nagyajtai választókerületben győzedelmeskedett.

Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Közéleti aktivitásához tartozik, hogy mindemellett 31 éves korában a Demokrácia nevű szabadkőműves páholy tagja lett.

Benedek Elek gyermekkorában szívta magába a mesék szeretetét. Édesapja faluszerte ismert és kedvelt mesemondó volt, de mások is akadtak a faluban, akik történeteikhez fogékony hallgatóságra leltek a fiatal fiúban. Kapott aztán biztatást Kisbaconon kívülről is: a székelyudvarhelyi kollégium önképzőkörének pályázatán Székely népdalok című pályamunkájával 1876-ban jutalmat nyert. 1882-ben megjelent a Székelyföldi gyűjtés című kötete, első mesekönyve pedig 1885-ben Székely Tündérország címmel látott napvilágot.

Az igazán nagy áttörést a millennium hozta meg, ekkor egy mesegyűjtemény összeállításával bízták meg, amelybe a maga által gyűjtött és a különféle gyűjteményekben lappangó mesék is bekerültek. A Magyar mese- és mondavilág első kiadása 1894–96-ban jelent meg, az öt kötetbe több mint ötszáz mese és monda kapott helyet. Ebből aztán több kisebb kötetet is szerkesztettek Mátyás-mesék, Tündérmesék, Állatmesék címmel.

Benedek emellett mesefordítással is foglalkozott, fordított Grimm-meséket, az Ezeregyéjszaka meséit és Csudalámpa címmel 37 nép 120 meséjét jelentette meg. Én Újságom címmel indította útjára a leghosszabb életű magyar gyereklapot, amely 1889-től 1944-ig jelent meg, a Jó Pajtás és a Cimbora is nevéhez kötődik.

1. Meseíró születik
2. A felnőttek meséjéből a gyerekek meséje lett
3. Vissza Erdélybe
4. Az utolsó évek és a Cimbora

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait