Befejeződött a lajosmizsei Pusztatemplom középkori romjainak állagmegóvása

Fotó: Market Építő Zrt.

Az örökségvédelmi projekt a ROM Vándor társadalmi felelősségvállalási program hetedik állomásaként valósult meg. A beavatkozás elsődleges célja a rom tartós megóvása és az eredeti, „időtlen” állapot megőrzése volt, elkerülve a túlzott modernizációt. A szakemberek elvégezték a falrepedések összevarrását, a falkoronák vízelvezetését, a kiomlások visszafalazását, valamint a lepusztult felületek és az eredeti vakolatfoltok műemléki konzerválását.

A helyiek által „darázskőnek” nevezett, jellegzetes lyukacsos réti mészkőből emelt falak megmentése mellett az épület egykori szakrális funkciójára egy új kovácsoltvas kereszt, valamint az eredeti gerendafészkekben elhelyezett mécsestartók utalnak.

A történelmi források és a korábbi - az 1930-as és az 1990-es években végzett - régészeti feltárások alapján a Pusztatemplom az egykori Árpád-kori Mizse falu vallási központjának maradványa. A települést a tizenharmadik és tizennegyedik század fordulóján a kunok népesítették be, akik a vizenyős rétekkel és füves pusztákkal övezett vidéken találtak otthonra.

A kutatások - köztük a Kecskeméti Katona József Múzeum szakembereinek vizsgálatai - megállapították, hogy a keletelt, gótikus stílusú, egyhajós és sokszög alakú szentéllyel rendelkező épületet a tizennegyedik-tizenötödik században emelték. Az előkerült kőfaragványok és boltív-töredékek alapján a templomot a tizenötödik század végén boltozattal is ellátták, ami a település akkori gazdagságát jelzi.

A virágzó faluközösség sorsát a tizenhatodik század történelmi viharai pecsételték meg. A mohácsi csatát követő oszmán előretörés, majd a krími tatár csapatok tizenhatodik század végi pusztításai miatt a település végleg elnéptelenedett. A terület a török hódoltság teljes ideje alatt lakatlan maradt, a későbbi évszázadokban pedig a nagykőrösi gazdák használták külső mezőgazdasági területként, ami tovább rontotta a romok állapotát.

A lajosmizsei Pusztatemplom komplex építőipari és műemlékvédelmi eszközökkel végrehajtott stabilizálása a kisebb léptékű, ám a helyi identitás szempontjából pótolhatatlan vidéki romemlékek megmentésének újabb példája. Az elfeledett tizennegyedik századi műemlék a környezetének méltó rendezésével mostantól a régió kulturális hálózatának és turisztikai útvonalainak biztonságosan látogatható, kiemelt pontjává vált.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején