Szörnyű tragédia követte a várva várt boldogságot Erdélyi János életében

A nép ifjú barátja

Erdélyi János költő, kritikus, tudós, a XIX. század egyik nagy teoretikusa az Ung megyei – a Laborc, a Latorca és az Ung –, a Vízköz által ölelt Nagykaposon született 1814-ben református, földműves szülei hetedik gyermekeként. Bizonyítványa alapján „honestae conditionis” volt, azaz családjával szerény, „tisztességes körülmények” között éltek. A gyermek tehetségét látva tanítója és a falu lelkészének ösztönzésére az atyja a fiút 1824-ben a Sárospataki Kollégiumba vitte, ahol hamar kitűnt a többiek közül szorgalmával és példás előmenetelével, jelesül a latin nyelvben való jártasságával.

Azonban tizenhat évesen 1830-ban édesapja betegsége és elszegényedése következtében kényszerűségből felfüggesztette tanulmányait, és magántanítónak állt. Míg a nevelősködés évei intellektuálisan, addig a sárospataki tanulóévek, a nagy múltú református intézmény környezete társadalmilag voltak meghatározó jelentőségűek Erdélyi számára.

A kollégiumban ismerkedett meg többek közt a fiatal, teljesen elszegényedett Szemere Bertalannal – a Magyar Királyság 1848-as belügyminiszterével, 1849-es miniszterelnökével – is, akivel 1832. március 22-én megalapították a helyi önképzőkört, a Nyelvmívi Társaságot.

Az 1830-as évektől kezdődően Erdélyi már élénken foglalkozott az irodalommal. Verselt, drámát, színműveket írt, zsebkönyvet szerkesztett, népköltészeti és filozófiai tárgyú tanulmányokat folytatott. Gyakorta forgolódott az irodalmi élet nagyjai között: megismerkedett Toldy Ferenccel, Szemere Pállal, Szontagh Gusztávval – hogy később, 1837-ben közülük néhányukkal, a protagonista Kazinczy Gábor (Kazinczy Ferenc unokaöccse) vezetésével megalakítsa a Junges Deutschland mintájára szerveződött új írói nemzedék társaságát, az Ifjú Magyarországot.

Ebből az időből származik az író nevezetes kijelentése, mely szerint „a sajtó a szellem tüdeje”. Erdélyi a nép műveltségének fejlesztését az időszaki sajtó és a korszerű irodalompolitika feladataként határozta meg. Szintén ekkor lépett fel első saját lapindítási kísérletével, amely a Népbarát címet kapta.

Ezen időszak tapasztalatai vezettek a folyóiratok (úgymint a Regélő, a Spiegel, a Rajzolatok) megjelenéséhez, a következő évtized, az 1840-es évek divatlapjainak irodalmi térhódításához, így a zsurnalizmus fénykorához, melyben a kritikus Erdélyi nagy szerepet játszott. 1839-ben a Magyar Tudományos Akadémia Vörösmarty Mihály és Jerney János ajánlására levelező tagjai közé választotta.

1. A nép ifjú barátja
2. A szív csak eggyé lehet
3. Mosolygó Kossuthok
4. Születés és halál

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Németország

• Második világháborús rohamlöveget találtak egy németországi katonai bázison
• Restaurálják és átvizsgálják I. Ottó császár magdeburgi sírhelyét
• Rendkívül gazdag kelta sírra bukkantak Németországban
• Alkimista kísérletek nyomait őrizheti egy német várban feltárt lombik
• 50 éve buktak le a harckocsi-terveket ellopó Stasi-ügynökök az NSZK-ban
• Röntgenvizsgálat leplezett le egy átfestett náci festményt
• Elveszett német település nyomait találták meg Vesztfáliában
• Csúcstechnológiával védik a 250 éves stuttgarti parkot
• Rekordáron kelt el a nácik által elrabolt szökőkút