2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: június  •  Nap: 27
37 találat
[1]

1192. június 27.

Gergely bíboros, pápai követ jelenlétében Váradon szentté avatják I. László magyar királyt

Az 1095 nyarán meghalt uralkodót először Somogyvárott, majd Váradon temették el. A király a magyar középkor egyik legnépszerűbb alakja lett, tisztelete már nem sokkal a halála után kimutatható. A szentté avatás folyamatát III. Béla magyar király indította el, az ún. szentkirályok sorában László vált az Athleta Patriae, a lovagszent alakjává. A király sírját Dénes kézműves nyitja fel, akit ezért III. Béla felszabadított a szolgaságból. A Váradon őrzött maradványok kultuszhellyé emelték a települést. Az uralkodóról a 13. század elején legenda is íródott, amelynek szerzője a pannonhalmi bencés monostor egyik lakója lehetett.

[2]

1306. június 27.

Károly Róbert katonai sikereket arat

Károly Róbert a Bogár fia Márton mesternek kiállított adománylevélben számos hadi cselekményről emlékezett meg. Márton különféle hadjáratokban tüntette ki magát, különösen komoly áldozatokat vállalt Zólyom, Lipcse, Dobronya és Palojta várak elfoglalásában. Részt vett Esztergom várának a megvívásában, itt két lovát lőtték ki alóla, sok szerviensét megölték és megsebesítették. A király jutalmazás végett neki adta a Pozsony vármegyében található Báhony és Csataj nevű birtokokat.

[3]

1655. június 27.

Serban Konstantin havasalföldi vajda II. Rákóczi György erdélyi fejedelem hűbérese lesz

[4]

1801. június 27.

Elfoglalják Kairót az angol csapatok

[5]

1808. június 27.

Meghal Sinai Miklós református pedagógus

Hajdúbagoson született 1730. április 16-án. Debrecenben, 1755-től Bécsben, Oxfordban, a groningeni, franekeri egyetemen folytatta tanulmányait. 1759-ben kunmadarasi lelkész, 1760-tól debreceni főiskolai tanár volt. A világiaknak az egyházi kormányzatban való részvétele ellen küzdve hosszú konfliktusokba bonyolódott. 1791-ben püspöknek választották, de nemsokára mind a püspökségtől, mind tanári állásától megfosztották. Főleg protestáns egyháztörténettel foglalkozott, anyaga azonban legnagyobbrészt kéziratban maradt. Debrecenben érte a halál.

[6]

1848. június 27.

A magyarországi románok gyűlést tartanak Lugoson (Krassó vm.)

Feliratban kérik a magyar kormányt, hogy a Temesköz románlakta területeiből Eftimie Murgu kapitánysága alatt szervezzen román hivatalos nyelvű autonóm területet, felajánlják a magyar forradalom fegyveres támogatását.

[7]

1849. június 27.

Arad császári őrsége átadja a várat Vécsey Károly gr. tábornoknak

A kormány ismét népfelkelésre szólítja a nemzetet. Avram Iancu békeajánlatot juttat el a magyar táborba.

[8]

1865. június 27.

Rainer főherceg miniszterelnök az uralkodótól meghatározatlan időre szabadságot kér

A miniszterelnöki teendők vitelével az uralkodó Alexander Mensdorff-Pouilly gr. külügyminisztert bízza meg. Anton Schmerling lovag államminiszter benyújtja lemondását, amit az uralkodó elfogad azzal a feltétellel, hogy utódja kinevezéséig az államminiszter folytassa hivatali működését.

[9]

1867. június 27.

Ferenc József felmenti hivatalából Josip Sokčević br. horvát bánt, s utódjául Levin Rauch bárót nevezi ki báni helytartói minőségben.

[10]

1870. június 27.

A király szentesíti a Lánchíd állami megváltásáról szóló 1870: XXX. törvénycikket.

[11]

1872. június 27.

Az erdélyi románok gyulafehérvári konferenciája ismét a politikai passzivitás mellett dönt.

[12]

1873. június 27.

A király szentesíti a bánsági határőrvidék és a titeli zászlóalj (sajkások kerülete) polgári közigazgatásba való becsatolásáról szóló 1873: XXVII. törvénycikket.

[13]

1876. június 27.

Meghal Christian Gottfried Ehrenberg német zoológus

Delitzsch-ben született 1795. április 19-én. A berlini egyetemen tanult, 1818-ban szerzett doktori fokozatot. 1820-25 között F. W. Hemprich társaságában részt vett egy afrikai expedícióban, amely Egyiptomot, Líbiát, Szudánt és a Vörös-tengert érintette. Az út egyetlen túlélőjeként 34 ezer állatot és 46 ezer növényt gyűjtött össze. 1829-ben Alexander von Humboldttal Belső-Ázsiában és Szibériában kutatott I. Miklós orosz cár támogatásával. 1827-ben az orvostudományok rendkívüli tanára lett a berlini egyetemen. A mikroszkopikus állat- és növénytan egyik magalapítójának tartják. Az egysejtűek tanulmányozásának egyik megindítója volt, ő fedezte fel a foraminiferás iszapot és először ő észlelte zigóták képződését. Útjain számos szárazföldi és tengeri állatot azonosított és osztályozott. Bebizonyította, hogy a gombák spórákból fejlődnek, és hogy a kalapos- és penészgombák ivarosan szaporodnak. Elsőként tanulmányozta a korallok anatómiáját és szokásait, a planktonokban találta meg a tengeri foszforeszkálás okait. Ő fedezte fel, hogy egyes kőzetekben megkövült mikroorganizmusok vannak, s bizonyos rétegek teljesen egykori egysejtűek kövületeiből állnak. Azt vallotta, hogy minden állatnak teljes szervrendszere van, s úgy vélte, hogy a tökéletes szervezetről szóló elmélete megdönti a spontán keletkezés teóriáját, és érvényteleníti az állatok sorba rendezését az egyszerűbbektől a bonyolultabbakig. Ezt az elképzelést később Félix Dujardin megcáfolta. Ehrenberg megkísérelt egy átfogó állatosztályozási rendszert kialakítani, amelyben a társas viselkedést az egyik legfontosabb ismertetőjegynek tekintette. Az embert azonban elkülönítette az állatvilágtól, intelligenciája alapján. Berlinben érte a halál.

[14]

1878. június 27.

Felállítják a közös osztrák-magyar jegybankot

Magyarországon már a kiegyezést követő első években sokan követelték az önálló magyar jegybank felállítását. 1876. január 2-án megindultak az első gazdasági kiegyezést módosító tárgyalások. A magyar igények sarkalatos pontja az önálló jegybank létesítése volt . 1876 tavaszán elvi megállapodás született egy magyarországi jegybank felállításáról, amely az osztrák jegybankkal közös felügyelet alá esne. A központi irányító, felügyelő szervbe a magyar követelés szerint arányosan lennének osztrák, illetve magyar tagok delegálva. 1876. november 23-án az Osztrák Nemzeti Bank elutasította a paritás, tehát az egyenlő arány szerinti közös irányítású, önálló nemzeti bankok felállítására vonatkozó javaslatot. Ezek után, 1877. február 25-én egyezség született az Osztrák Nemzeti Bank átalakításáról. Az 1878. évi XXV. tc. és a megfelelő osztrák törvény felállította az Osztrák-Magyar Bankot. A bank vezetésében magyarok is helyet kaptak, de a magyar pénzvilág gyengeségének megfelelően csak a `részleges paritás`, tehát nem az egyenlőség alapján. Lényeges azonban, hogy a bank ezután kellően el tudta látni Magyarországot bankjegyekkel. A bankó egyik oldala német, másik oldala magyar nyelvű volt. Az Osztrák-Magyar Bank bankjegy-kibocsátási monopóliumát többször meghosszabbították. 1892-től az aranyalapú fizetőeszközre való áttéréstől kezdődően új feladatot is kap: a forint árfolyamának a többi aranyalapú valutával szemben történő fenntartását. 1900-ban kezdődik a már valóban paritásos alapon szerveződött és a nyereségben Magyarországot előnyösebben részesítő OMB újabb szabadalmi időszaka. Még az első világháború alatt Ausztriával kötött egyezmény értelmében a háború befejezését követően is az OMB látta el Magyarország pénzforgalmát, egészen 1919-ig. A Tanácsköztársaság alatt a Posta Takarékpénztár adott ki bankjegyeket. Ezután 1921-ig mind a Posta Takarékpénztár, mind az OMB által kibocsátott bankjegyek maradtak forgalomban.

[15]

1878. június 27.

Ferenc József szentesíti a magyar korona országai és Őfelsége többi országai között kötött vám- és kereskedelmi szövetségről szóló 1878: XX. és az új általános vámtarifáról szóló XXI. törvénycikket

Szentesíti továbbá a cukoradóról és szeszadóról szóló 1878:XXIII. és XXIV. törvénycikket; az Osztrák - Magyar Bank létesítéséről és szabadalmáról szóló 1878:XXV. törvénycikket.

[16]

1886. június 27.

A király szentesíti az 1886: XXII. törvénycikket, a második községi törvényt

Megtartja a virilistákból és választottakból álló községi képviselőtestületet, de elveszi bírójelölési jogát; a község által hozott szabályzatokat a szolgabíró megsemmisítheti.

[17]

1889. június 27.

Megnyitja kapuit az első állandó jellegű budapesti cirkusz

A német-holland cirkuszigazgató Wulff Ede világvárosi műsorral nyitotta meg az általa építetett vasvázas hullámbádog cirkuszépületet, a későbbi Fővárosi Nagycirkuszt a pesti Városligetben. Az épület méretei megegyeztek a mai Fővárosi Nagycirkuszéval, azzal a különbséggel, hogy a befogadóképessége 2290 fő volt. Az Állatkert területén állt és csak állatkerti belépővel volt megközelíhető. 1945-ben, Budapest ostroma idején az épület erősen megrongálódott, később rendbehozták, 1949. szeptember 17-én államosították. A Fővárosi Nagycirkusz mint állami üzem működött 1966 tavaszáig, amikor a főváros lebontatta. A helyén épült új cirkuszban 1971. január 14-én volt az első előadás.

[18]

1903. június 27.

Khuen-Héderváry Károly gróf megalakítja kormányát

Miniszterek: belügy: Khuen-Héderváry Károly gr. miniszterelnök; pénzügy: Lukács László; kereskedelemügy: Láng Lajos; földművelésügy: Darányi Ignác; vallás- és közoktatásügy: Wlassics Gyula; igazságügy: Plósz Sándor; honvédelem: Kolossváry Dezső; horvát - szlavón - dalmát miniszter: Tomassich Miklós; a király személye körüli miniszter: Khuen-Héderváry Károly gr. miniszterelnök.

[19]

1903. június 27.

Sztrájkba kezdenek az annavölgyi és a dorogi (Esztergom vm.) bányákban

A bányászsztrájkot több fővárosi és vidéki üzem munkásainak sztrájkja követi.

[20]

1905. június 27.

Zendülés tör ki a Patyomkin páncélos cirkálón

[21]

1907. június 27.

Fölemelik a kenyér és a péksütemény árát

[22]

1918. június 27.

Az újonnan létrehozott Munkástanács felszólítja a munkásságot a sztrájk beszüntetésére

[23]

1925. június 27.

Törvénnyel kívánják a városfejlődést elősegíteni

A trianoni határok közé szorult ország urbanizációját a területvesztés egyszerre érintette előnyösen és hátrányosan. Az előnyt az jelentette, hogy a megmaradt központi országterület lakosságának nagyobb hányada volt városlakó: amíg a dualizmus korának végén a budapesti és a törvényhatósági jogú városok népessége az össznépesség egyötödét alkotta, addig 1930-ban egyharmad körül alakult ez az arány.
Hátrány volt viszont, hogy elkerült az országtól a magasan urbanizált Erdély és a Felvidék, ezeken az országrészeken igazi urbánus települések sora volt található. Budapest a maga 1 milliós népességével nyomasztóan hatott, mellette a tízre leapadt törvényhatósági városok - néhány kivétellel - a százezres lélekszámot sem érték el. Ráadásul a legnépesebb vidéki városok az Alföld mezővárosaiból kerültek ki, s mint többé-kevésbé agrártelepülések, alig növekedtek és fejlődtek.
A szűkös helyi erőforrásokat az állam városfejlesztő tevékenysége sem ellensúlyozhatta. Igaz, az 1912-ben hozott első városi törvény, a XLIII. törvénycikk a városok állami segélyezését és tisztviselőik fizetésének a szabályozását írta elő. Ám az 1918 után gazdaságilag megroppant ország és elszegényedett állam ténylegesen nem finanszírozhatta a városok gazdálkodását. Jószerével még a drámai lakáshiány megoldásához sem volt képes anyagi segítséget nyújtani, legföljebb szükséglakótelepeket állított fel, azok zöme is Budapestre és környékére koncentrálódott. A húszas évek közepén külföldi kölcsönök felvétele útján nyílt mód némi városfejlesztésre.
Az 1925. évi XII. tc. engedélyezte a vidéki városoknak az ún. Speyer-kölcsön felvételét, melyek első része 10 millió dollár értékben már ebben az évben, további 6 millió értékű kötvény 1926-ban vált hozzáférhetővé. A városok ezt tisztviselői lakások és egyéb infrastrukturális intézmények létesítésére fordították.

[24]

1932. június 27.

Sipőcz Jenő, Budapest főpolgármestere nyilatkozik, miszerint a munkanélküli keresők száma 560 - 610 ezer fő

Ez családostól mintegy 2 millió személyt érint.

[25]

1935. június 27.

Rákosi Mátyást a Tanácsköztársoság népbiztosát a kommün alatt elkövetett a törvénytelenségekért életfogytiglani fegyházra ítéli a bíróság

[26]

1936. június 27.

A Magyarországi Szociáldemokrata Párt százezer aláírást tartalmazó, a közlekedés, a víz-, a villany- és a gázszolgáltatás árának emelése ellen tiltakozó beadványt ad át a főváros polgármesterének

[27]

1940. június 27.

Magyarország fellép az elcsatolt területek érdekében

A minisztertanács ülésén kimondja, hogy ha Románia teljesíti a Szovjetunió június 26-i követelését, kényszeríteni kell Magyarország területi igényeinek elismerésére is. A Legfelső Honvédelmi Tanács elrendeli a honvédség mozgósítását.Az alakulatok megkezdik fokozatos felvonulásukat a román határra.

[28]

1941. június 27.

Bárdossy László bejelenti a Parlamentben, hogy Magyarország és a Szovjetunió között beállt a hadiállapot

Magyarország belépett a II. világháborúba: Bárdossy László miniszterelnök a képviselőházban bejelentette, hogy Magyarország `hadban állónak tekinti magát a Szovjetunióval szemben`. Az 1941. június 26-i - sokak által provokációnak tekintett - kassai bombázásra hivatkozva tett bejelentést a képviselőház, majd néhány héttel később a felsőház is tudomásul vette a bejelentést. Bárdossy sem Molotov szovjet külügyi népbiztos nyilatkozatát: a Szovjetnek nincs követelése Magyarországgal szemben, sőt, hajlandó támogatást nyújtani a magyar revíziós igényekhez, sem a kassai repülőtér-parancsnok jelentését, amely szerint német típusú gépek támadták a várost - nem ismertette sem az államfővel, sem a képviselőházzal. 1941. június 27-én hajnalban a magyar légierő szovjet városokat és katonai célpontokat támadott. A magyar csapatok, a mintegy 40 ezer fős Kárpát-csoport néven összefogott haderő, amely két motorizált és egy lovas dandárból, valamint 10 hegyivadász zászlóaljból állt, 1941. június 28-án átlépte a szovjet határt, s Kolomea irányában nyomult előre.

[29]

1953. június 27.

Az MDP feltárja a pártvezetés legfőbb hibáit

Az állampárt, az MDP Központi Vezetőségének ülésén - Sztálin halálát követően, szovjet nyomásra - feltárták a pártvezetés legfőbb hibáit, amelyek a politikai irányvonalban, a gazdaságpolitikában és a gyakorlati tevékenységben nyilvánultak meg. Az akkori szóhasználat szerint rámutattak: a kollektív vezetés hiánya, a személyi kultusz, a párton belüli demokrácia megsértése súlyos következményekkel járt. A Központi Vezetőség határozata megjelölte az új gazdaságpolitika legfőbb feladatait. A grémium újjáválasztotta a Politikai Bizottságot, megszüntette a Szervező Bizottságot és a főtitkári tisztség helyett első titkári posztot létesített, amit továbbra is Rákosi Mátyás töltött be. Ugyanakkor a miniszterelnökségről le kellett mondani, s - ugyancsak szovjet kívánságra - Nagy Imre lett az új kormányfő. Az ország az irányváltást Nagy Imre július 4-i miniszterelnöki programbeszédéből ismerte meg. Visszafogták a nehézipar erőltetett fejlesztését, könnyítettek a mezőgazdasági beszolgáltatáson, megszüntették az internálást, a kitelepítést és amnesztiát hirdettek.

[30]

1956. június 27.

A Petőfi Kör vitát tart a sajtó és a tájékoztatás problémáiról

A Dolgozó Ifjúság Szövetsége 1955-ben létrehozott Petőfi Köre a sajtó és tájékoztatás problémáiról tartott vitát Budapesten. A tanácskozáson kimondták, hogy a hibák gyökereit magában a népi demokrácia rendszerében kell keresni. Már nem a hibák kijavításáról, hanem a `rendszer azonnali strukturális megváltoztatásáról`, a marxizmus revíziójának szükségességéről beszéltek. Itt hangzott el nagy nyilvánosság előtt, hogy Nagy Imrét vissza kell venni a pártba. Június 30-án a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége határozatban ítélte el a Petőfi Körön belüli pártellenes megnyilvánulásokat, s erélyes rendszabályokat követelt az ellenforradalmi megnyilvánulásokkal szemben. Ezzel egyidejűleg a Belügyminisztérium betiltotta a Petőfi Kör működését.

[31]

1977. június 27.

Franciaország utolsó afrikai gyarmatán is kikiáltják a függetlenséget

A Kelet-afrikai Dzsibuti az Ádeni-öböl végében, Eritrea és Szomália között fekszik, s az egyik legforróbb éghajlatú ország. A terület a XIX. századig arab, később oszmán fennhatóság alatt volt. A XIX. század közepén francia gyarmat, 1886-ban Francia Szomália része lett. A II. világháború után, 1946-tól Francia Tengerentúli Terület volt, majd 1967-ben önkormányzatot kapott Afar és Issza néven. Területe 23 200 négyzetkilométer, népessége 2002-ben 693 000 fő volt. Fővárosa a 547 ezer lakosú Dzsibuti. Főként isszák és afarok lakják az országot, 94 százalékuk szunnita mohamedán vallású. Az országban a hivatalos nyelv az arab és a francia, a fizetőeszköz a dzsibuti frank.

[32]

1980. június 27.

Meghal az egykori iráni sah, Mohammed Reza Pahlavi

[33]

1988. június 27.

Több tízezren tiltakoznak a falurombolás ellen

A budapesti Hősök terén Ceaucescu román diktátor falurombolási terve ellen tüntettek. A román `conducator` a falvak százait akarta - templomaikkal, temetőikkel együtt - eltüntetni, hogy azután lakóikat városi lakótelepek panelházaiba zsúfolja össze. A `területrendezés` ürügyén elsősorban az erdélyi magyarság végleges beolvasztásának tervét akarta megvalósítani. Budapesten a békésen tüntető tömeg tiltakozott az európai kulturális örökség részét képező értékek tervezett megsemmisítése ellen. A résztvevők táblákat vittek a halálra ítélt falvak nevével, sokan fáklyákat és gyertyákat gyújtottak. Este a tömeg a Thököly úti román nagykövetség elé vonult, ahol tiltakozó táviratot kívántak átadni a falurombolás ellen, de ez nem sikerült. A tüntetésre reagáló bukaresti sajtó és a román vezetés `irredenta megmozdulásként` és a `román belügyekbe való beavatkozásként` bélyegezte meg a demonstrációt. A hivatalos `válaszként` Bukarestben hamarosan közölték: `Románia azonnali hatállyal megszüntetettnek tekinti a kolozsvári magyar főkonzulátus működését`.

[34]

1991. június 27.

Kitör a jugoszláv polgárháború

[35]

1996. június 27.

Meghal Albert Broccoli amerikai filmproducer

Olasz bevándorlók gyermekeként New York-ban született 1909. április 5-én. Pályafutását kertészként kezdte a New York állambeli Long Islanden. Első átütő sikerű filmje a Doctor No volt, amelynek 007-es ügynökét az általa felfedezett Sean Connery tette népszerűvé. Az ezt követő Bond-filmek, amelyeket az angliai Pinewood Stúdióban forgatott (From Russia With Love, Goldfinger, You Only Live Twice) tovább növelték a producer hírnevét. Broccoli nevéhez 17 Bond-film és harmincnál is több Angliában népszerű film elkészítése fűződik. A filmművészet területén kifejtett teljesítményéért 1987-ben megkapta a Brit Birodalom Érdemrendjét, majd a francia Becsületrendet is. Beverly Hills-ben érte a halál.

[36]

1998. június 27.

Meghal Bende Zsolt operaénekes

A Magyar Állami Operaház örökös tagja Budapesten született 1926. május 23-án. 1955-ben végezte el a budapesti zeneakadémia ének tanszakát. 1956-57-ben a szegedi Nemzeti Színház tagja, 1957-től az Operaház magánénekese, 1993-tól örökös tagja volt. 1974-től haláláig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán tanított, 1991-ben egyetemi tanári címet kapott. Baritonját Európa számos operaházában hallhatta a közönség; kiváló oratórium- és dalénekes is volt. Főbb szerepei: Don Giovanni, Papageno, Guglielmo, Figaro, Posa márki, Anyegin. A Liszt-díjat 1966-ban kapta. A magyar fővárosban hunyt el.

[37]

2001. június 27.

Meghal Jack Lemmon, Oscar-díjas amerikai színész

John Uhler Lemmon néven Bostonban látta meg a napvilágot 1925. február 8-án. Massachusettsben járt iskolába, majd Cambridge-ben a Harvard Egyetemen tanult. New Yorkban az Old Nick szalonban zongorázott, rádiós szappanoperában lépett fel, később pedig a televízió foglalkoztatta producerként és színészként. 1953-ban jutott el először a Broadwayre, ahol nagy sikereket aratott. 1954-ben forgatta első filmjét. Sajátos humorú, kiváló jellemábrázoló komikus, de a drámai művekben is hiteles alakításokkal tűnt ki. Az 1955-ben forgatott Mister Roberts jelentette számára a kiugrást. Ellenállhatatlanul mulattatott a Van, aki forrón szereti (1959) című komédiában, emlékezetes alakítást nyújtott a Legénylakásban (1960), az Irma, te édes című musicalben (1963), a Hogyan gyilkoljuk meg feleségünket? (1964), a Verseny a javából (1965), a Furcsa pár (1968), a Szenzáció (1974), a Kína-szindróma (1979), az Eltűntnek nyilvánítva (1982) című filmekben. Régi partnerével, Walter Matthauval komédiázott az 1994-ben forgatott, A szomszéd nője mindig zöldebb című moziban, majd a Még zöldebb a szomszéd nője (1995) és a Furcsa pár II. (1998) című vígjátékokban. Gyakran szerepelt a tévében, s rendezéssel is foglalkozott. Nyolcszor jelölték Oscar-díjra, amit kétszer neki ítéltek oda.

Bezár