„Aki egyetlen paraszttal sakkban tartotta az országot”: Elena Ceauşescu

Akadémikusság plagizációval

De milyen nő, milyen politikus volt Nicolae Ceauşescu felesége? A leánykori néven Lenuţa Petrescu 1916. január 7-én született a havasalföldi Petreşti községben egy átlagosan szegény parasztcsaládban. Gyermekkorát a korabeli dél-romániai vidéki fiatalokhoz hasonlóan munkával és (kevés) tanulással töltötte.

Iskolai bizonyítványai szerint csak testnevelésből és házimunkából szerzett jó osztályzatokat; 14 éves koráig mindössze a négy általánost végezte el. Ekkor, bátyját követve Bukarestbe indult szerencsét próbálni. Előbb laboránsként, majd szövőnőként dolgozott, egyre jobban kezdte érdekelni a politika. Bekapcsolódott a szakszervezeti mozgalomba, és 1937-ben csatlakozott a föld alatt működő kommunista párthoz.

Két évvel később, egy konspiratív gyűlés alkalmával ismerkedett meg a fiatal pártaktivistával, Nicolae Ceauşescuval. Valódi és kitartó szerelem, testi-lelki frigy volt az övék. Noha csak 1947. december 23-án kötöttek házasságot (ezt követően, 1948 és 1951 között születtek meg gyermekeik: Valentin, Zoia és Nicu), kapcsolatukat halálukig nem kezdték ki sem a későbbi pártvezér börtönben töltött évei, sem a hatalom kísértése.

Az 1944–1945-ös hatalomváltást követően férje az egyik szürke, de befolyásos szereplője lett a román kommunista nómenklatúrának. A majdnem írástudatlan Elenát rövid ideig titkárnőként foglalkoztatta a Külügyminisztérium, ahonnan azonban szakmai alkalmatlansága miatt végül eltávolították.

A KB-tag, majd a párt szervezési titkáraként gyorsan emelkedő Ceauşescu felesége sokáig nem mutatta ki politikai ambícióit: teljesítette a hagyományos társadalmi normák által előírt hűséges feleség, gondos édesanya szerepét. Mindeközben sajátos karrierépítésbe kezdett, felhasználva korábbi laboráns tapasztalatait. A kémia lett Elena Ceauşescu hatalompolitikai ugródeszkája.

Az 1950-es évek elején diplomát szerzett a bukaresti Műegyetem által létrehozott látogatás nélküli vegyészmérnöki karon, 1957-ben tudományos állást kapott a Vegyipari Kutatóintézetben, 1964-ben pedig beiratkozott a doktori képzésre (aspirantúra), miközben politikai kapcsolatain keresztül elérte, hogy a Vegyipari Kutatóintézet aligazgatójává nevezzék ki még azelőtt, hogy 1967-ben vegyészmérnök doktorrá avatták volna.

1965-től, amikor Nicolae Ceauşescut pártfőtitkárnak választották, Elena életútja már teljesen összefonódott a román kommunista rendszer sajátos fejlődéstörténetével. Noha az ország természettudományos elitje előtt ismert tény volt, hogy a frissen avatott „doktor elvtársnő” mások – híres és ismeretlen szakemberek – munkáját felhasználva jelentette meg jelentősnek mondott disszertációját, tehát plágiumok sorozatát követte el, senki nem merte megakadályozni a teljhatalmú Ceauşescu feleségének tudománypolitikai emelkedését.

1. „Itthon szólíts nyugodtan apukámnak!”
2. Akadémikusság plagizációval
3. A nemzet (gyűlölt) anyja
4. Székely koszton felnőtt diktátorgyermekek

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról