A vietnámi háború technológiájára épült az amerikai–mexikói elektronikus határzár

Az amerikai bevándorlási hivatal (INS) 1970-ben telepítette az első kiterjedt behatolásjelző rendszert a kaliforniai Chula Vista szektorban. A határőrség összesen 177 földi – akusztikus és infravörös – szenzort helyezett el a térségben, amelyeket rádióadókon keresztül kötöttek össze a korabeli, mágnesszalagos számítógépekkel. Az elemzés rávilágít, hogy a rendszer a gyakorlatban alacsony hatásfokkal működött: a kóborló szarvasmarhák és az elhaladó helikopterek folyamatos téves riasztásokat generáltak. A védelmi ipar és a hatóságok számára azonban a technológiai kontroll demonstrálása volt az elsődleges cél, amely révén az illegális határátlépőket immár puszta adathalmazként, mérhető hőforrásként kezelték.

A határőrizeti infrastruktúra közvetlen technológiai előképét a délkelet-ázsiai hadszíntér adta. A rendszert az 1960-as évek végén, a vietnámi háborúban alkalmazták McNamara-vonalként. A Robert McNamara amerikai védelmi miniszterről elnevezett, Észak- és Dél-Vietnám közötti kiterjedt szenzorhálózat az északi csapatok beszivárgását hivatott megakadályozni. Az Egyesült Államok katonai kivonulása után a szövetségi megrendelésektől függő védelmi ipari vállalatok új piacot kerestek, amelyet a déli határvédelem automatizálásában találtak meg. A berendezéseket az arizonai Fort Huachuca bázison tesztelték, amely történelmileg évtizedekkel korábban az őslakos indiánok elleni hadműveletek egyik fő erődjeként szolgált.

Az amerikai–mexikói határvidék militarizálása hosszú múltra tekint vissza. A fegyveres erők repülőgépeit már az 1916–1917-es, Pancho Villa mexikói forradalmár elleni büntetőexpedíció során is bevetették megfigyelési célokra. 1954-ben pedig a katonai logisztikára épülő "Operation Wetback" hadművelet keretében több mint egymillió embert toloncoltak ki az országból. A bevándorlási adminisztráció szigorú jogi alapjait a nemzeti kvótarendszert bevezető 1924-es törvény fektette le, amely a határellenőrzés fókuszát a szisztematikus kirekesztésre irányította.

A Jstor Daily cikke rámutat, hogy az 1970-es évek azért számít történelmi fordulópontnak, mert a fizikai határőrizet ekkor vált először informatikai rendszerré. Az évtized végére az amerikai hatóságok már "csendes invázióként" hivatkoztak az illegális migrációra, amely politikai szinten is legitimálta a haditechnika belföldi határvédelmi bevetését. Bár a korai rendszerek műszakilag gyakran kudarcot vallottak, ez a kísérleti fázis fektette le az elvi alapjait annak a ma ismert, biometrikus adatbázisokkal, magaslati felderítő repülőgépekkel és drónokkal operáló kiterjedt amerikai határvédelmi hálózatnak, amely a napjainkban is működik.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban