A vaskori temetkezés rekonstrukciója
Az Ibériai-félsziget vaskori temetkezéseinek kutatását a textíliák szinte teljes hiánya nehezíti. A fibulák, övcsatok és a leletek testhez viszonyított helyzete, valamint az antropológiai vizsgálatok azonban lehetővé teszik, hogy a Kr. e. 9–5. század között eltemetett emberek halotti öltözeteit részben rekonstruáljuk.
Vaskori temetkezés: miért hiányoznak a textíliák?
Az Ibériai-félsziget délnyugati részén a savanyú talaj, a nedvesség és a hamvasztási rítusok együttesen pusztították el a szerves anyagokat. Más európai régiókkal ellentétben itt a régészetnek töredékekkel vagy a lelet nélkül kell dolgoznia. A hiányt a ruházathoz kapcsolódó fémtárgyak – fibulák és övcsatok – vizsgálata pótolja, amelyek olykor ásványosodott szálmaradványokat is megőriznek.
Vaskori temetkezés: a fémtárgyak tanúsága
A fibulák és csatok tipológiája önmagában kevés. A döntő az, hogy a tárgyak hol helyezkednek el a csontvázhoz képest. Így derül ki, tunikát, köpenyt, övet vagy leplet fogtak-e össze. Az antropológiai adatok – a nem, a kor, az ízületi kapcsolatok megmaradása – segítenek különbséget tenni, hogy felöltöztették, vagy beburkolták a tetemet.
La Angorrilla (Sevilla): leplek és övek
A Kr. e. 7. század közepe és 6. század közepe között használt La Angorrilla-nekropoliszban hatvankilenc sírt tártak fel. A leletek között kelta típusú bronzcsatok szerepeltek, melyek valószínűleg bőrszíjakhoz voltak erősítve. Tartesszos díszítésű csatok is előkerültek, egyikükön vászon- vagy kenderszálak nyomával. Ez arra utal, hogy a csatok nemcsak szíjakat, hanem könnyebb szöveteket is foghattak. Az antropológiai vizsgálatok szerint a csontvázak kétharmada teljes ízületi kapcsolatokkal maradt meg, ami arra utal, hogy a testeket lepelbe burkolták.
Alsó-Alentejo, Alqueva (Beja): nemi mintázatok és a „helyén lévő” öv
Az Alqueva-víztározónál feltárt, Kr. e. 7. század végétől 5. század elejéig használt nekropoliszokban ismét fibulák és övcsatok kerültek elő. A tartesszos típusú csatok többnyire női sírokhoz kapcsolódtak, a kelta típusúak inkább férfiakhoz. A Vinha das Caliças lelőhelyen egy teljes öv is előkerült, a helyükön lévő fémszerelvényekkel. Ez bizonyítja, hogy az elhunytakat gondosan, előre meghatározott ruházatban temették el.
Medellín (Badajoz): hamvasztás és rugalmas szabályok
A Kr. e. 7–5. század között használt medellíni hamvasztásos nekropoliszban 212 sírt tártak fel. Bár a tűz elpusztította a szerves anyagok többségét, számos fibula és csat megmaradt. Az elemzés szerint itt kevésbé merev nemi mintázatok figyelhetők meg, mint Andalúziában vagy Portugáliában: előfordult, hogy nőket kelta, férfiakat tartesszos csatokkal hamvasztottak el. Hispán kettős rugós és gyűrűs fibulák is előkerültek, nemenként eltérő társításokkal.
Ez is érdekelhet
Társadalmi kódok és öltözködési minták
A három esettanulmány rámutat: a temetkezési öltözet rekonstruálásához nem elég a tárgyak tipológiája. A kulcs az emberi maradványokhoz viszonyított helyzetük és az antropológiai elemzés együttes olvasata. Így azonosíthatók a bőrszíjak, vászonövek, férfiak és nők elkülönülő viseletei, sőt a lepelbe burkolás gyakorlata is. A vaskori temetkezés nem pusztán praktikum volt: a halotti öltözet társadalmi és szimbolikus kódokat fejezett ki, amelyekben a nem, a státusz és a helyi hagyomány egyaránt meghatározó szerepet játszott.
