Tudor-kori kincs bukkant elő egy angliai kertből

(Forrás: David Guest Numismatics)

A Tudor-kori kincs azonosítása

A 2020-as bezártság idején sokan a kertészkedésben találtak elfoglaltságot. Így volt ezzel egy brit házaspár is, akik Milford on Sea településen, Hampshire megyében élnek. Amikor egy kerítéshez ástak gödröt, különös, kör alakú tárgyakat fedeztek fel. Fiaik lemosta az agyagos darabokat, és kiderült: nem hétköznapi kövek, hanem régi érmék kerültek elő.

A család azonnal bejelentette a leletet a Portable Antiquities Scheme rendszerében. A British Museum vizsgálata szerint valódi kincsről van szó, amelyet a szakemberek New Forest Hoard néven emlegetnek. „Miután felbecsülték az értéküket, a leletet visszavonták a kereskedelemből, mivel egyetlen múzeum sem tudta volna megvásárolni őket” – magyarázta David Guest numizmatikus a Connaissance des Arts-nak. Így a kincs végül a megtalálókhoz került vissza, és most a műtárgypiacon kerül értékesítésre.

Ritkaságok árverésen

Az érmék november 5-én a zürichi Baur au Lac szállodában kerülnek kalapács alá, a David Guest Numismatics szervezésében, a Numismatica Ars Classica NAC AG partnerségében. Előtte Londonban, majd Zürichben is megtekinthetők. „Ez az egyetlen teljes és dokumentált aranykincs a Tudor-korszak elejéről, amelyet valaha is árverésre bocsátottak” – hangsúlyozta az aukciósház közleménye.

A Tudor-kori kincs legkorábbi darabjai 1420-ból, VI. Henrik uralkodásából származnak, a legkésőbbiek pedig 1536–1537 körül, VIII. Henrik idejében készültek. Három pénzverési korszakot fednek le. A leletben található egy nemes, 4 rózsás ryál, 60 angyal, 4 korona és egy ezüst groat. A VIII. Henrik-kori érmék közül több Aragóniai Katalin és Jane Seymour monogramját is viseli – ritka bizonyítékai a királyi kapcsolatoknak.

Történelmi tükör a pénzekben

A Tudor-kori kincs érméin négy király, két királyné és egy bíboros képmása látható. A lelet egy korszak történetét idézi fel: a százéves háború lezárását, a rózsák háborúját, a Tudorok felemelkedését és az angol reformáció kezdetét.

A megtalálók kertje modern telepítésű, semmilyen Tudor-kori épületre nem utal. Az ásatások sem találtak edényeket, így a kincs származása és fennmaradása rejtély maradt. A szakértők szerint a kincset valószínűleg közvetlenül 1537 után ásták el, a politikai zűrzavarok és az anglikán skizma idején. Tulajdonosa egy tehetős kereskedő vagy a közeli Christchurch perjelség papja lehetett. A papok gyakran rejtették el vagyonukat, hogy megvédjék VIII. Henrik király embereitől, akik a földek feletti uralmat akarták megszerezni.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
• Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
• Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
• Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban