A szerzetes kalóztól a bosszúálló fríz óriásig: öt legendás törvényen kívüli hős a középkorból
2021. január 18. 18:13 Múlt-kor
Korábban
Az óriás: Pier Gerlofs Donia
A mai Hollandiához tartozó Frízföldről származó Pier Gerlofs Doniát szülőföldjén napjainkban is csak „Grutte Pier” vagy „Greate Pier” (Nagy Pier) néven emlegetik. Alakját számos legenda övezi – a későbbi századok során azt állították a széles vállú, sötét hajú, szakállas férfiról, hogy „toronymagas” volt, és „erős, mint egy ökör”.
A legelterjedtebb beszámolók szerint 1515-ben óriási igazságtalanság érte – a Fekete Gárda nevű hírhedt szászföldi zsoldoscsapat tagjai megerőszakolták és megölték feleségét, Rintze Syrtsemát, továbbá felégették az egész települést, Kimswerdet. Nagy Pier bosszút esküdött, és egy Habsburg-ellenes felkelés élére állt – a tengeren.
Embereivel az Arum Fekete Reménysége (Arumer Zwarte Hoop) nevet vették fel, és a Habsburg-párti holland, illetve burgundiai hajókat támadták. Olyannyira hírhedtté vált a Fekete Reménység kalózkodása, hogy Rotterdami Erasmus is kritizálta Nagy Piert írásaiban.
1517-ben embereivel egy szárazföldi hadműveletben is részt vettek, miután több mint 4000 szövetséges katonát tettek partra és feldúlták Medemblik városát – Pier az itteniekben látta az okát otthona korábbi szász megszállásának.
Nem tarthatott azonban örökké a sikeres ellenállás, és Pier megfáradva átadta parancsnokságát egyik társának, Wijerd Jelckamának. Élete utolsó éveit Sneek városában élte le békében, és 1520-ban halt meg. Napjainkban a leeuwardeni Fries Museumban ki van állítva egy 213 centiméter hosszú, 6,6 kilogramm tömegű kard, amely a hagyomány szerint Pieré volt – az óriási fegyvert állítólag mindössze hüvelyk-, mutató- és középső ujja között forgatta játszi könnyedséggel, és akár több embert is le tudott fejezni egyetlen suhintásával. Sneek városházában található egy nagyméretű sisak, amely állítólag szintén Nagy Pieré volt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Négyezer éves mezopotámiai ostrom nyomait tárták fel Irakban 18:35
- A Dialógus békecsoport történetét bemutató kiállítás nyílik Budapesten 17:17
- Agyeltávolítás nyomait azonosították egy vaskori skóciai sírban 16:16
- Napóleon-kori erődítményt tártak fel Szászországban 15:51
- Régészek dolgoznak a Natzweiler-Struthof koncentrációs táborban 15:04
- A hanyatló könyvpiac fellendítésére szervezték meg az első Könyvhetet 14:41
- Tudatos kőzetválasztást bizonyítanak egy izraeli lelőhely kőeszközei 12:20
- Történelmi párhuzamok figyelmeztetnek az aknaharcászat veszélyeire a Hormuzi-szorosban 11:33
