A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?

Az utak

A középkori utak változatos formákat öltöttek elhelyezkedésüktől függően. A korban természetesen aktív használatban voltak a római utak, amelyek eleve sokszor a jelentősebb településeket kötötték össze. Ahol azonban le kellett térni ezekről, már nem volt ennyire egyértelmű a helyzet.

A középkor nagyvárosai – mint például Nürnberg – lekövezték a hozzájuk közeli utakat, hogy azok minél tovább használhatók maradjanak, karbantartásukhoz a szükséges pénzt a hidaknál és városkapuknál fizetendő adókból vámokból állították elő.

A városoktól távolabb azonban az utak aligha voltak többek nagyjából kitaposott természetes ösvényeknél, az út és a valaki által birtokolt föld közötti határt különféle jelzésekkel igyekeztek egyértelművé tenni.

Tény azonban az is, hogy a jól járható utakról kevesebbet írnak az emberek, mint az utazást megnehezítőkről, és ez így volt a középkorban is. Emiatt óhatatlanul több forrás fog a rossz utakról megemlékezni, mint a jókról, azonban így is fontos betekintést nyújtanak a középkor közlekedési viszonyaiba.

Egy késő 13. századi francia jogi dokumentum, az úgynevezett Coutumes de Beauvaisis lefekteti például a különféle közlekedési módokhoz szükséges utak minimális szélességét, majd hosszasan ostorozza azon embereket, akik ellopják a köveket a kövezett utakról, és szót emel azon „megoldás” ellen is, hogy az út sérült részeire deszkákat fektetnek, ez ugyanis keskenyebbé teszi őket az előírtnál.

A szöveg szerint az 1395-1396-os télen a Menin és Lille közötti út oly mértékben vált sártengerré, hogy teljességgel járhatatlan volt. Helyenként próbálkoztak fa deszkákkal az emberek, ezeket azonban mások hamar ellopták, és volt, ahol murvával szórták fel a földutat, azonban ez sem segíthetett a súlyos esőzések esetén.

Ha valakinek tényleg fontos volt ilyenkor eljutni úti céljáig (illetve áruját eljuttatni oda), a legtöbb esetben nem volt más választása, mint a legközelebbi járható földön átkelnie – akkor is, ha ez valaki más terményének letaposását jelentette.

1. Mozgalmas idők
2. A lehetőségek
3. Az utak

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Az ókori Athén
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Milyen lehetett evezni egy ókori görög hadihajón?
• A varázsitaloktól a tömegpusztító fegyverekig: hat kevéssé ismert tény az ókori görögökről
• A külóni vérbűnhöz is köze lehet az Athénban feltárt rejtélyes tömegsírnak
• Korsóban eltemetett gyermekek, hátrabilincselt kezű csontvázak – az ókori Athén titkai
• Erósz játszmái – házasélet és szexualitás az ókori Görögországban
• Több millió ezüstérmét tárolhattak a Parthenón tetőterében
• Az ebola már az ókori Athénban is felütötte a fejét?
• George Clooney felesége segíti Athént az Elgin-márványok ügyében
• A bódult Periklész ihatott az Athénban talált kupából