A vörösterror 133 napja

Az ebola már az ókori Athénban is felütötte a fejét?

2015. június 18. 17:55

A jelenleg széles körben elfogadott elmélet szerint az ebolát 1976-ban Afrikában azonosították először, ám egy új kutatás szerint már 2400 évvel ezelőtt is feljegyezték a tüneteit az ókori Hellászban. Néhány orvosszakértő szerint a peloponnészoszi háború során, i. e. 430-ban kitört athéni pestist valójában az ebola vírusa okozta.

Athéni pestis

A legtöbb kutató között konszenzus van abban, hogy ebolajárvány először 1976-ban tört ki a Kongói Demokratikus Köztársaságban (akkori nevén Zaire). A legutóbbi, s mindezidáig a legnagyobb járvány 2014 elején ütötte fel a fejét Nyugat-Afrikában, s még ma sincs vége, bár a megbetegedések száma látványosan csökkent az elmúlt hónapokban. A WHO jelentése szerint több mint 27 ezer ember fertőződött meg, s közülük 11 200-an vesztették eddig életüket, főként Guineában, Sierra Leonéban és Libériában.

Maga az ebola vírusa ugyanakkor minden bizonnyal jóval régebbi eredetű, egyes kutatások kimutatták, hogy számos rágcsáló faj, mint például az egér vagy a norvég patkány szervezetében is jelen van az ebola DNS-e. A kutatások szerint az ebola ezen fajok őseit körülbelül 20 millió éve már megfertőzte. A vírusok természetét nézve „joggal merült fel a kérdés, hogy az ebola vajon átkerült-e már az 1976-os azonosításnál hamarabb is az állatokról az emberre?” - magyarázta Powel Kazanjian, a Michigani Egyetem kutatója a LiveSciencenek.

Kazanjian legújabb tanulmányában azt fejtegeti, hogy nagy a valószínűsége, hogy az i. e. 430-ban Athénban kitört és öt éven át tartó hírhedt pestisért valójában ebola volt a felelős. A Periklész halálát is okozó, Thuküdidész által leírt járvány már évszázadok óta vitákat generál a történetírásban, hiszen nem tudjuk, hogy mely vírusnak köszönhető a betegség.

A Thuküdidész-szindrómának is nevezett athéni járvány (ezt az elnevezést azért kapta, mert a történetíró nem csupán szemlélője volt az eseményeknek, hanem túl is élte a járványt), hirtelen fellépő lázzal, fejfájással, fáradtsággal, valamint gyomor- és végtagfájdalommal, valamint heveny hányással járt. Akik túlélték a betegség hetedik napját, hasmenést kaptak. A megbetegedésnek sok egyéb melléktünete is volt, mint például a kipirosodott szem, csuklás és vérzés a szájon keresztül. Ritkábban köhögés, görcsök, zavartság, kiütések, gennyes pattanások, fekélyek kísérték, valamint olykor - vélhetően az üszkösödés miatt - kéz- és lábujjak elvesztésével is együtt járhatott.

Thuküdidész megjegyezte, az áldozatok a betegség miatt annyira kiszáradtak, hogy néhányan a kutakba vetették magukat, hogy szüntelen szomjukat így oltsák. A betegség az orvosi kezelés hiánya miatt gyakran végződött halállal, jellemzően a fertőzés kezdetétől számított 7-9. napon.

Thuküdidész igen plasztikusan írta le a járvánnyal együtt járó tüneteket, így a kutatóknak viszonylag könnyebb dolguk van, mint a történelem többi járványánál. A történetíró szerint a betegség Egyiptomtól délre, az általa Aethiopiának nevezett területről eredeztethető, ami a görög terminológiában a Szaharától délre eső afrikai területeket jelöli, ahol egykoron sok ókori görög kereskedő megfordult. Ugyanakkor a fekete afrikaiak közül is sokan eljutottak Hellászig, ahol főként mezőgazdasági idénymunkáknál segédkeztek. A szakértők szerint akár nekik is köszönhető, hogy az ebola Európába jutott.

Kazanjian szerint a tüneteket, a halálozási arányt, valamint azt a tényt tekintve, hogy a szubszaharai régióból eredeztethető a betegség, nagy az esély, hogy az athéni pestist az ebola okozta, ugyanis ráillik a Thukididész által leírtak zöme. Továbbá a történetíró még azt is megemlítette, hogy a járvány első áldozatai az orvosok voltak, ez viszont különösen igaz az ebolára, a WHO jelentése szerint 2014 eleje óta már több mint félezer egészségügyi dolgozó vesztette életét a kór miatt.

Az Athén több mint 300 ezer fős lakosságának 25-30 százalékát elpusztító Thuküdidész-szindróma okát az elmúlt évtizedekben már számos betegséggel (tífusz, kanyaró, himlő, lépfene, bubópestis, toxikus sokk) hozták összefüggésbe. Kazanjian szerint az ebolán kívül nincs más betegség, amelyre ilyen jól ráillenek az athéni járvány tünetei, ugyanakkor elismerte, hogy a tanulmánya nem ad végleges választ az ókori betegség mibenlétére.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!