A régi Budapest illatai és képei a Kiscelli Múzeumban

A múzeum épületében megrendezett, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) Budapest Gyűjteményével együttműködésben megvalósuló kiállítás egy egyedülálló, négy generációt átívelő családtörténetet mesél el az 1860-tól az 1930-as évekig tartó időszakból.

A hagyatékot – amelynek kétdimenziós dokumentumai és a mintegy hétszáz darabos üvegnegatív-gyűjteménye korábban a FSZEK állományába került – a dinasztiaalapító Vértessi Sándor ükunokái (Demjén Klára, Demjén Géza és Virágh György) ajánlották fel a Kiscelli Múzeumnak. A tárlatot Pamuk Lili Judit és Cséfalvay Franciska (ELTE néprajz szakos hallgatói), valamint Maczó Balázs, a múzeum történésze, etnográfusa rendezte.

A család üzleti sikertörténete 1864-ben kezdődött, amikor az eredetileg Gumprecht Sándor (1836–1897) – aki később Vértessire magyarosította nevét – átvette a Kristóf tér 8. szám alatt 1835 óta működő, Minervához címzett illatszerüzletet. Vértessi tehetségének köszönhetően a már Vénushoz címzett parfüméria a hazai és külföldi luxustermékek, valamint saját készítésű kölnivizek árusításával a pesti polgárság és arisztokrácia megkerülhetetlen központjává vált; 1870-ben elnyerte a rangos "császári és királyi udvari szállító" címet. A virágzó üzletet fia, Vértessi Oszkár (1866–1918) vette át, aki külföldi tanulmányaira építve továbbfejlesztette a kínálatot, így 1910-ben ő is kiérdemelte az udvari szállítói rangot.

Oszkár és fia, Vértessy Árpád (1893–1950) azonban nemcsak kereskedőként, hanem szenvedélyes, magas színvonalú amatőr fotográfusként is beírták magukat a város történetébe. A FSZEK által immár digitalizált és weboldalon is közzétett üvegnegatívjaik a rohamosan fejlődő világváros ritkán látott rezdüléseit, felvonulásokat, társasági eseményeket és a család intim pillanatait örökítették meg. Az üzlet hanyatlását végül az első világháború és az azt követő gazdasági összeomlás idézte elő. A frontról hazatérő harmadik generációs tulajdonos, Árpád minden igyekezete ellenére sem tudta megmenteni a parfümériát, amelyet 1925-ben kénytelen volt eladni.

A pesti polgárosodás és az amatőr fotográfia fénykora

A Vértessi család története a budapesti zsidó/német eredetű polgárság asszimilációjának, felemelkedésének, majd a huszadik század viharaiban bekövetkező egzisztenciális hanyatlásának klasszikus lenyomata. A 19. század második felében (a kiegyezés után) a névmagyarosítás és a császári udvari szállítói cím elnyerése a társadalmi integráció és az elithez való tartozás legfőbb eszközei voltak. Az illatszer-kereskedelem – amely a higiénia és a luxus iránti növekvő igényt elégítette ki – a modernizálódó, világvárossá váló Budapest polgári életmódjának egyik szimbólumává vált a Kristóf tér és a Váci utca elegáns világában.

Kultúrtörténeti szempontból a hagyaték igazi különlegessége a fotográfiai anyag. A 19. század végén és a 20. század elején a fényképezés – a szárazlemezes (üvegnegatívos) eljárás elterjedésével – kilépett a műtermek falai közül. A tehetősebb polgárok (mint a Vértessiek) hobbiként kezdték dokumentálni a körülöttük lévő világot. Ezek az "amatőr" felvételek a professzionális műtermi fotózással szemben gyakran sokkal spontánabb, élettel telibb, és dokumentarista szempontból értékesebb képet festenek a korabeli társadalomról és a városi mindennapokról. A most kiállított anyag így egyszerre nyújt betekintést az illatszer-kereskedelem gazdaságtörténetébe és a századfordulós Budapest vizuális kultúrájába.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe