A Louvre antik kincsei inspirálták egy svájci óramárka új luxuskollekcióját

2026. április 24.-Múlt-kor

A több mint 270 éves svájci luxusóra-gyártó cég, a Vacheron Constantin a Louvre Múzeummal együttműködve hozta létre legújabb kollekcióját. A „Művészetek mesterei – Hommage aux Grandes Civilisations” összeállítás számlapjain kivételes ókori alkotások újraértelmezett verziói köszönnek vissza.

Kép a mezopotámiai kultúrat megjelenítő luxusóráról

Az 1755-ben alapított genfi órakészítő cég, a Vacheron Constantin nem mindennapi vállalkozásba kezdett pár hónappal ezelőtt: a világhíres párizsi múzeummal együtt úgy döntöttek, hogy a négy legnagyobb ókori civilizáció – Egyiptom, Mezopotámia, Görögország és Róma – alkotásaival fogják díszíteni legújabb kollekciójuk számlapjait. Sandrine Donguy, a luxusóra-gyártó cég termék -és innovációs igazgatója így nyilatkozott a döntésről: „Ezt az ambiciózus projektet a Louvre szakértőivel együtt valósítottuk meg, mivel szerettük volna, hogy óráink dizájnja ne csak szép, hanem történelmileg hiteles is legyen.”

A mezopotámiai kultúrát megjelenítő óra díszítőelemének egy lamasszut – vagyis egy ebben az ókori kultúrában ismert és tisztelt emberfejű szárnyas bikaalakot – választottak a szakértők. A fantasztikus lény – ami a Kr. e. 8. században Dúr-Sarrukín királyi palotájának kapuját is őrizte – mögé mélyvörös és tompa kék színű hátteret festettek a manufaktúra kézművesei, ezzel is megidézve az asszír paloták világát.

Művészettörténeti szempontból problémásabb volt az egyiptomi luxusóra megtervezése. A szakértők ugyanis Akhenaten mellszobrát – tehát egy szobortöredéket – választották központi motívumnak, azonban az órakészítő manufaktúra kénytelen volt eltérni az ókori Egyiptomban bevett frontális ábrázolásmódtól: „jobban tetszett a szobortöredék ferdén.” – mondta Donguy. Ezt a művészi szabadságot szerencsére a Louvre csapata is jóváhagyta, így egy mindenkinek tetsző darab jöhetett létre.

A hatalmas Római Birodalom előtt tisztelgő luxustermék mintáját a korban kedvelt mozaik-technika, a görög darabot pedig a fehér márványból készített Velletri Athéné szobra ihlette.

A gyönyörű emlékművek miniatűr ábrázolása során kilenc különböző mesterség képviselőit hívták segítségül az óragyártó cég képviselői. Az igazgató beszámolója szerint a megtervezett formák gravírozása volt az egyik legnehezebb és leghosszabb feladat, amely darabonként nagyjából 120-220 órát igényelt. Növeli az alkotások értékét, hogy az egyes számlapokat ékesítő köveket ugyanolyan kőzetekből készítették, mint az eredeti műalkotásokat: Akhenaton miniatűr másolatát például a Sínai-félszigeten bányászott mészkőből, a velletriai Athéné mását pedig a paroszi kőbányákból származó márványból hozták létre az alkotók.

A gazdag díszítés elkerülhetetlenül felveti az olvashatóság kérdését. „Az óra, a perc, a hét napja és a dátum négy perifériás ablakon keresztül jelenik meg, így biztosítva az optimális olvashatóságot.” – mondta Donguy.

A kollekció civilizációnként 15 darabból áll. A limitált számú sorozatban gyártott órák mindegyikéhez a Louvre által aláírt tanúsítvány is jár.