A legrövidebb háború – így állították be a világcsúcsot a brit ágyúk Zanzibárban
2018. augusztus 27. 11:55 Múlt-kor
“Nincs szándékunkban levonni a zászlónkat, és nem hisszük, hogy tüzet nyitnak ránk”- Zanzibár újdonsült szultánja, Khalid bin Barghash ezzel a határozott válasszal próbálta lerázni a briteket, akik mindent megpróbáltak, hogy elkerüljék a fegyveres összeütközést. A szultán azonban nagyot tévedett, a briteknek egy ponton túl elfogyott a türelme. 1896. augusztus 27-én reggel 9 órakor a brit haderő vezetője Lloyd Mathews tábornok elrendelte a támadást. Nem sokkal azután, hogy hajóinak ágyúi tüzet nyitottak, a Zanzibár szigetén emelt szultáni palota lángokba borult.
Korábban
Khalid bin Barghash két nappal a konfliktus előtt, elődje Hamid bin Thuwaini szultán halálát követően lépett a trónra. Az elhunyt uralkodó unokaöccse, az akkor 29 éves Barghash azt remélte, hogy a britek akceptálni fogják személyét és elfogadják őt Zanzibár uralkodójának. Reményeiben csalatkoznia kellett, mert a gyarmattartók más embert képzeltek erre a posztra. A brit konzul ugyanis Hamud bin Muhammedben látta azt az embert, aki meglátása szerint legjobban kifejezésre tudta juttatni a korona érdekeit Zanzibárban.
Zanzibár szigete az Indiai-óceánon fekszik, közel a kelet-afrikai Tanzánia (akkor Tanganyika) partjaihoz. A Zanzibár 1890-ben vált brit protektorátussá egy, a Német Birodalom és Nagy Britannia között 1890-ben létrejött egyezmény értelmében. Zanzibár ellenőrzése a briteknek egyet jelentett kelet-afrikai gyarmataik feletti uralmuk megszilárdításával.
Khalid bin Barghash augusztus 25-én költözött be a Zanzibár városában álló szultáni palotába. Miután világossá vált, hogy az angolok nem akceptálják személyét, csapataival együtt elbarikádozta magát az épületben azt remélve, hogy ezzel a határozott lépéssel elrettenti a sziget valós urait attól, hogy a fegyverekhez nyúljanak.
A britek azonban hajthatatlanok voltak és a kikötőben tartózkodó négy hajójuk augusztus 27-én végül akcióba lépett. A támadás szokatlan eredményt hozott, világrekord született. A támadóknak ugyanis összesen 38 perc kellett, hogy szétzúzzák a szultán ellenállását és lezárják a nagyjából 500 zanzibári alattvaló életét követelő angol-zanzibári háborút, amelyet mind a mai napig a világ legrövidebb háborújaként emlegetnek a világtörténelemben,
Khalid bin Barghash-nak sikerült megszöknie a lerombolt palotából és a német konzulátusra menekülnie, ahonnan később Német Kelet-Afrikába távozott. A két napig tartó, tiszavirág életű regnálásával azonban ő is kiérdemelte, hogy neve bekerüljön a világ legrövidebb ideig uralkodó királyai közé.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Nyolc évtized után azonosították egy hírhedt japán pokolhajó roncsát 06:52
- Történeti hűségre törekszik az új Odüsszeia-film zenéje tegnap
- Középkori falfestményeket és órákat restaurál az anglikán egyház tegnap
- Mesterséges intelligencia segítségével azonosítottak egy skót remekművet tegnap
- Új DNS-kutatás árnyalja a longobárdok kárpát-medencei történetét tegnap
- Evolúciós átmenetről tanúskodik a Haifánál talált őskőkori barlang tegnap
- Azonosították az 1943-as bari légitámadás utolsó hajóroncsát tegnap
- Egy felégetett falu régészeti anyagát mutatja be a Nemzeti Múzeum tegnap














