„A közvetítés volt a feladata” – Nemzetközi konferenciával tisztelegnek Kiss Gy. Csaba öröksége előtt
2026. február 11. 11:05 Múlt-kor
A közép-európai sorsközösség és a visegrádi gondolat egyik legfontosabb szellemi atyja előtt tiszteleg a tudományos élet február 25-én. A tavaly júliusban elhunyt Széchenyi-díjas irodalomtörténész, Kiss Gy. Csaba munkásságát feldolgozó nemzetközi emlékkonferenciának a budapesti Lengyel Intézet ad otthont. A tanácskozás nemcsak a tudóst, hanem a rendszerváltó politikust és a régió népeit összekötő „kulturális diplomatát” is idézi, aki Varsótól Zágrábig formálta a hungarológiát és a közgondolkodást.

Korábban
A Budapesti Lengyel Intézet és a Wacław Felczak Alapítvány közös rendezvénye hiánypótló seregszemle: ez az első átfogó tudományos fórum a professzor 2025-ös halála óta, amely teljes egészében az életművére fókuszál. A Mészáros Andor történész kurátori vezetésével megvalósuló esemény címe – „A közvetítést tartottam föladatomnak” – pontosan jelöli ki Kiss Gy. Csaba szellemi pozícióját: egész életében a magyar, lengyel, szlovák, cseh és horvát kultúra közötti párbeszéd megteremtésén dolgozott.
A konferencia rávilágít Kiss Gy. Csaba pályájának egyedülálló ívére. A 80-as években aktív ellenzéki szerepet vállalt: szamizdatokban publikált, 1987-ben a rendszerváltás szimbolikus eseményének, a lakiteleki találkozónak egyik főszervezője, majd a Magyar Demokrata Fórum (MDF) alapítója volt. A tanácskozás egyik központi témája, hogyan formálódott át ez a politikai tőke a 90-es évek elején tudományos elköteleződéssé, amikor a napi politika helyett visszatért az egyetemi katedrára, hogy a „visegrádi gondolatot” ne pártpolitikusként, hanem nevelőként építse tovább.
Az előadások sorra veszik a professzor nemzetközi hatását. Kiss Gy. Csaba ugyanis nemcsak az ELTE Művelődéstörténeti Tanszékén nevelt fel egy generációt, hanem valóságos „vándortanítóként” járta a régiót: vendégprofesszorként tanított Zágrábban, Nyitrán, Prágában és Varsóban is. A konferencián egykori kollégái és tanítványai – köztük a cseh Bohumil Doležal, a szlovák Bárczi Zsófia vagy a horvát Franciska Ćurković-Major – elemzik, hogyan vált a modern nemzetté válás és a közép-európai irodalmak egyik legfontosabb kutatójává.
A délutáni szekciókban olyan neves pálytársak szólalnak fel, mint Kovács István polonista-történész vagy Somorjai Ádám bencés szerzetes. A napot záró kerekasztal-beszélgetésen Ablonczy Balázs és Géra Eleonóra történészek részvételével azt vitatják meg, miben áll Kiss Gy. Csaba máig ható relevanciája: hogyan értelmezte a régió népeinek konfliktusokkal terhelt, mégis elválaszthatatlan együttélését.

Az emlékkonferencia 2026. február 25-én, 13 órakor kezdődik a Lengyel Intézet Nagymező utcai épületében.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2020
- Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
- Főszerkesztői köszöntő
- Az erotika stílusa: Josephine Baker
- A kis magyar–osztrák háború és következményei
- Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
- Erdélyi életstratégiák Trianon után
- A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
- A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
- Erdélyi fatányéros orosz jazzel
- Politikai célokat is szolgálhattak az inka emberáldozatok tegnap
- Eltávolították a vitatott Churchill-installációt a londoni múzeumból tegnap
- Restaurálták a tatai zsidó temető kerámia sírköveit tegnap
- A párizsi Panthéonban kapott emlékhelyet Marc Bloch történész tegnap
- Harangtornyok szabályozták a középkori városok működését tegnap
- Este is látogatható lesz az Uffizi Képtárhoz tartozó Vasari-folyosó tegnap
- Új lelet tisztázhatja a Sutton Hoo-i sisak eredetét tegnap
- Ötven év után újra látogatható az Egyesült Államok első központi bankja tegnap













