A Budapesti Áru- és Értéktőzsde történetéből nyílt kiállítás
A modern magyar gazdaság kialakulásának időszakát és a Budapesti Áru- és Értéktőzsde 1864 és 1948 közötti történetét tárja a közönség elé az MNM Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum új időszaki kiállítása. A Tőzsdemúzeum portállal együttműködésben megvalósult tárlat nem csupán az egykori pénzügyi intézmény krónikája, hanem a hazai tőkepiac intézményesülésének és a századfordulós nagyvárosi modernizáció összefonódásának hiánypótló történeti áttekintése.
A novemberig látogatható tárlat korabeli relikviák, köztük eredeti részvények, árjegyző lapok, plakátok és archív dokumentumok segítségével idézi fel a dualizmus, valamint a két világháború közötti korszak gazdasági fellendülését. A bemutatott anyagból részletesen megismerhető az a gazdasági hálózat, amelyben a korabeli Magyarország legmeghatározóbb, napjainkig ismert vállalatai – többek között a Dreher, a Ganz, a Goldberger, a Tungsram és a Chinoin – működtek.
Az egykori árakat és híreket továbbító hírközlési eszközök felvonultatásán túl a kiállítás bemutatja azt a folyamatot is, amelynek során a tőke és a vállalkozói szellem egymásra találása elengedhetetlenné tette a részvénytársaságok felemelkedését és a külső finanszírozás professzionális kereteinek megteremtését.
A tárlat központi eleme a Szabadság téri egykori Tőzsdepalota újonnan készült, részletgazdag, 1:100 arányú makettje, amely az épület 1905-ös, átadáskori állapotát jeleníti meg. A mintegy négy hónap alatt, műgyantából készült, 150-szer 70 centiméteres modellt Suránszky Attila építette korabeli fotók, eredeti tervrajzok és archív források felhasználásával. A rekonstrukció különlegessége, hogy a második világháború utáni átépítések előtti formát tükrözi.
A külső szemlélő számára láthatatlan belső udvarok, a hatalmas tőzsdetermek és a homlokzat eredeti díszítőelemei – köztük a tornyokat ékesítő oroszlánszobrok – is megfigyelhetők rajta, új kontextusba helyezve a korszak egyik legnagyobb hazai építészeti vállalkozását.
Az 1864-ben Pesti Áru- és Értéktőzsdeként induló, majd az 1873-as városegyesítés után budapesti intézményként működő börze története szorosan összefonódik a főváros városszerkezeti fejlődésével. A Szabadság téri székházra 1899-ben kiírt tervpályázat a századforduló legjelentősebb szakmai eseményei közé tartozott, ahol a historizmus és a nemzeti szecesszió képviselői, köztük Alpár Ignác és Lechner Ödön versengtek a megbízásért. A végül Alpár Ignác tervei alapján felépült, a huszadik század második felében a Magyar Televízió székházaként ismert komplexum a korabeli modern gazdaság és az Osztrák–Magyar Monarchia pénzügyi erejének szimbólumává vált.
Ez is érdekelhet
A kiállítás a szervezők szerint ezáltal nemcsak a magyarországi tőzsde intézménytörténetét dokumentálja, hanem emléket állít azoknak a szakembereknek és vállalatvezetőknek is, akik meghatározó szerepet játszottak a magyar nemzetgazdaság huszadik századi modernizációjában és nemzetközi integrációjában.
Megtekinthető: 2026. április 17-től – 2026. novemberig
Helyszín: 1036 Budapest Korona tér 1.
