A batinai ezüstkincs titkai: hogyan kerültek francia középkori érmék a Duna mellé?
A Baranja régióban fekvő Batina lelőhelyen – amely elsősorban vaskori településeiről és római kori határvédelmi rendszeréről ismert – a régészek váratlanul egy rendkívül ritka, kora középkori ezüstérmekincsre bukkantak. Az érmék valószínűleg az első keresztes hadjárat idejéből származnak, és a szakértők szerint alapjaiban írhatják át a középkori kereskedelmi útvonalakról és gazdasági folyamatokról alkotott képünket.
A 2008 óta tartó feltárások az ókori erődítményrendszerre és az őskori leletekre összpontosítottak – így a kutatók egyáltalán nem számítottak a középkori érmehalomra. Ahogy Domagoj Dujmić kurátor és régész fogalmazott: a felfedezés teljesen meglepte a régészeket is. A kutatócsoport tagjai éppen a római kori rétegeket vizsgálták, amikor a rejtélyes érmék előbukkantak a föld mélyéből.
„Eszünkbe sem jutott, hogy ilyen ezüstpénzeket találhatunk errefelé” – mondta Dujmić. „Még Franciaországban is rendkívül kevés maradt fenn ezekből, az egész kontinenst sújtó középkori ezüsthiány miatt.” – tette hozzá a szakértő.
A rejtélyes kincslelet
A kincslelet 56 francia ezüstérméből állt, amelyeket Limoges, Toulouse, Albi és Le Puy egyházmegyék bocsátottak ki. A pénzeket a 9. és a 13. század környékén, tehát az első keresztes hadjárat (1096–1099) alatt verhették. Hogy ezek az érmék hogy kerültek ilyen messzire, Horvátország területére, rendkívül értékes információkat nyújt a nyugat-európai és a Duna-medencei kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatokról.
Az érmék súlya
A korszakot Európa-szerte súlyos ezüstválság sújtotta a középkorban: a bányászati termelés visszaesése, a politikai instabilitás és a megszakadt kereskedelmi útvonalak jelentős ezüsthiányt okoztak. Emiatt a francia pénzverők ebben az időszakban lényegesen kevesebb érmét bocsátottak ki – ennek köszönhető, hogy számos pénzfajtából mindössze néhány példát ismerünk a korból. A felfedezés ezért nemcsak Horvátországot helyezi fel az európai középkori érmekutatás térképére, hanem önmagában is az egyik legfontosabb középkori érmelelet, amelyet valaha dokumentáltak Európában.
Hadjáratok és ezüstérmék
A kutatók szerint a kincs nagy valószínűséggel kapcsolatba hozható a keresztesek vagy a Szentföld felé tartó zarándokok útvonalával. Horvátország földrajzi helyzete miatt a Balkánon át vezető kereskedelmi útvonal egyik kiemelkedő pontja volt – valószínűsíthető tehát, hogy több keresztes csapat is érintette a térséget. A batinai lelet fontos bizonyítéka annak, hogy a 11–12. században nyugat-európai utazók valóban átkeltek Észak-Horvátországon. A francia ezüstpénzek jelenléte egy olyan lelőhelyen, amelyet korábban egyáltalán nem kötöttek középkori aktivitáshoz, új lehetőségeket nyit alternatív középkori útvonalak és hálózatok feltérképezésére.
Ez is érdekelhet
Megválaszolatlan kérdések
Az is különösen rejtélyessé teszi a leletet, hogy olyan helyen került elő, amelyet korábban nem hoztak összefüggésbe középkori településekkel. Mindez kérdéseket vet fel arról, miként és miért került ilyen értékes pénz a térségbe. Szándékosan rejtették el? Elveszíthette valaki az út során? Esetleg megőrzés céljából elásták? A további vizsgálatok remélhetőleg választ tudnak adni ezekre a kérdésekre.
A kincsleletet jelenleg az Eszéki Régészeti Múzeumban tekintheti meg a nagyközönség. Az első keresztes hadjárat idejéből származó, gondosan konzervált és részletesen bemutatott ezüstérmék ritka lehetőséget kínálnak arra, hogy a látogatók első kézből láthassák Európa egyik legjelentősebb numizmatikai leletét.
