Római katonák Eszéken: a harmadik század rejtett tömegsírja
2025. október 16. 19:05 Múlt-kor
Egy elhagyott kút mélyén hét római katona csontvázát fedezték fel Eszéken. A régészet, az izotópos elemzés és a DNS-kutatás együttesen tárta fel történetüket: a birodalom válságának idején, a Kr. u. harmadik században estek el, amikor Róma saját belső ellentmondásai szinte szétszakították a világ legnagyobb hatalmát.

(Forrás: PLoS One (2025))
Korábban
A felfedezés, amely új fényt vet Róma válságára
A horvátországi Eszék (ókori Mursa) területén 2011-ben feltárt kútban hét férfi csontvázát találták meg a régészek. A PLOS ONE folyóiratban közölt kutatás szerint a férfiak római katonák lehettek, akik Kr. u. 240 és 340 között, a Római Birodalom harmadik századi válsága idején haltak meg. Ez az öt évtized a politikai instabilitás, polgárháborúk és idegen inváziók kora volt, amikor a birodalom egysége megingott.
A történeti források két nagy csatát is említenek Mursa közelében, köztük Gallienus császár és a trónbitorló Ingenuus összecsapását Kr. u. 260 körül – a kutatók szerint a tömegsír ennek lehet a nyoma.
„Minden jel egyetlen katasztrofális eseményre utal” – mondja Dr. Mario Novak, a zágrábi Antropológiai Kutatóintézet vezetője. A férfiakat valószínűleg röviddel haláluk után dobták a kútba, ami a csata utáni gyors temetésre utal. A csontvázakat egymásra dobálva találták, nem hagyományos temetkezésként. Egy Kr. u. 251-ben vert érme segítette a keltezést, megerősítve, hogy a tömegsír a válság korából származik.
A római katonák testének üzenete
A bioarcheológiai elemzés szerint a hét férfi mind felnőtt, 18 és 50 év közötti volt, átlagosan 172,5 cm magas – a korszak civil lakosságánál magasabb és erősebb. Csontjaik számos korábbi sérülést mutattak, a harcos élet és a fizikai megterhelés jeleivel.
Több csontvázon harci traumák is láthatók: szúrt sebek, kardvágások, koponyatörések. Egyikük mellkasát lándzsa döfhette át, másikuk karját kard hasíthatta fel. Nem járvány vagy éhínség áldozatai voltak, hanem katonák, akik fegyverrel a kézben estek el. „A demográfiai profil teljesen megfelel a római katonák jellemzőinek – fiatal, edzett és kiképzett férfiak voltak” – tette hozzá Novak.
Mit ettek és honnan jöttek a birodalom védelmezői?
A kutatók izotópos vizsgálattal a bordákból nyert kollagént is elemezték. A szén- és nitrogénizotópok elemzése alapján étrendjük főként búzából és kölesből állt, kevés hússal és nyomokban tengeri eredetű táplálékkal – pontosan, ahogy a római katonai fejadagokat a korabeli feljegyzések leírják.
Az ősi DNS-analízis (aDNS) még meglepőbb képet adott. A genetikai szekvenálás négy egyén esetében sikerült, és rendkívüli genetikai sokféleséget mutatott. Egyikük sem helyi származású volt: felmenőik Észak-Európából, a Földközi-tenger keleti térségéből és a Pontus–Kaszpi-sztyeppékről származtak.
„Ez a genetikai heterogenitás a római hadsereg soknemzetiségű jellegét tükrözi” – mondja Dr. Cosimo Posth, a Tübingeni Egyetem kutatója. „A birodalom minden részéből toboroztak, és ez a tömegsír egy pillanatkép erről a sokszínűségről.”
A római katonák sorsa és a birodalom tükre
Az izotópos, genetikai és régészeti adatok együttesen egyértelmű képet rajzolnak: hét katona, a birodalom különböző vidékeiről, ugyanazon a csatamezőn lelte halálát. Bár a Kr. u. 260-as mursai csatáról kevés forrás maradt, a történészek hatalmas veszteségeket említenek. A legyőzötteket gyakran kivégezték vagy temetetlenül hagyták – ezek a férfiak a kút mélyén találták meg végső nyughelyüket.
„Ez a lelet nemcsak arról szól, hogyan haltak meg” – mondja Novak. „Arról is, hogy mennyire összekapcsolt volt a birodalom, és mennyire pusztítóak voltak a belső háborúk.”
A mursai tömegsír a birodalom miniatűr képe: soknemzetiségű, harcos, mégis törékeny. A tudomány ma már nemcsak a tárgyi leletek, hanem az emberi maradványok genetikai és kémiai nyomai alapján képes rekonstruálni a múltat.
A tanulmány szerzői így foglalják össze eredményeiket: „A mursai tömegsír multidiszciplináris elemzése feltárja Róma harmadik századi zűrzavarának emberi árát, amelyet évezredeken át megőrzött egy kút csendje.”
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

nyár
Múlt-kor magazin 2011
- Az örökség
- Akiknek tényleg a Balaton a Riviéra
- A közös kód
- Budapesti olimpiai álmok: az 1955-ös fiaskó históriája
- A Délvidék megszállása 1941-ben
- Nyugdíjvita a rendszerváltás után, avagy pedikűrollóval a határozatdzsungelben
- A Meidzsi-reform bevezetése a feudális Japánban
- Lengyel középiskola Balatonbogláron a második világháború alatt
- Megkezdték a volhíniai mészárlás áldozatainak újabb exhumálását 18:47
- Arisztokrata temetkezési központot tártak fel Közép-Olaszországban 18:16
- Kutatók cáfolják az angyalok antarktiszi börtönét 17:08
- Első alkalommal emeltek ki ókori hajót a spanyol partoknál 16:43
- A francia nemzeti ünnepre újjászületett a római Farnese-palota 16:11
- Új módszertannal vizsgálják az ókori gyermekbántalmazások nyomait 15:38
- Latrinából fejtik meg a római beton titkát 14:24
- Tömegoszlatással zárult az 1876-os hamis Mária-jelenés 13:16














