80 éves lett Bereményi Géza, a nemzet művésze

Január 25-én ünnepelte nyolcvanadik születésnapját Bereményi Géza Kossuth- és József Attila-díjas író, Balázs Béla-díjas filmrendező, a nemzet művésze.

Bereményi Géza Budapesten született Vetró Géza néven. Apja fia születése után nem sokkal elszökött a SAS-behívó elől, később szülei elváltak. Hatéves koráig anyai nagyszülei nevelték, majd anyja ismét férjhez ment, Rozner István erdélyi származású orvoshoz. A fiút ekkortól Rozner Gézának hívták, első írásai megjelenésekor döntött úgy, hogy végleg édesanyja vezetéknevét, a Bereményit veszi fel.

Középiskolai tanulmányait több gimnáziumban végezte, végül 1964-ben Pápán érettségizett le, majd az ELTE magyar–olasz szakán tanult, ahol 1970-ben szerzett diplomát. Évfolyamtársai között volt a későbbi filmrendező, Bódy Gábor, akinek egy beszélgetés során azt mondta, szabadidejében ő is rendszeresen írogat. Mivel nem akarta, hogy füllentése lelepleződjék, sebtében papírra vetett néhány hangulatnovellát. Ekkor bizonyosodott be, hogy valóban van tehetsége az íráshoz, és az egyetem utolsó évében meg is jelent első kötete A svéd király címmel.

Ekkoriban volt albérlőtársa a nála néhány évvel idősebb Cseh Tamás, aki abban az időben rajztanárként dolgozott. Mivel Bereményit mindig is vonzotta a zene világa, dalszövegeket kezdett írni barátja zenéjére. Így születtek meg azok a sajátos hangulatú, a Kádár-korszak, majd a rendszerváltás utáni időszak nehezen meghatározható életérzését rögzítő dalok, amelyekből az évek folyamán számos nagylemez készült - például a Levél nővéremnek, az Antoine és Désiré, a Fehér babák takarodója, a Műcsarnok, a Frontátvonulás, a Jóslat, az Utóirat, A telihold dalai és a Nyugati pályaudvar.

Az egyetem elvégzése után egy évig a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat reklámpropagandistája, 1971-től a Pannónia Filmstúdió szinkrondramaturgja volt. Közben megírta első forgatókönyvét, amelyet 1972-ben Kézdi-Kovács Zsolt filmesített meg Romantika címmel. Később is több nagy sikerű magyar film forgatókönyvét jegyezte: hozzá köthető többek között a Veri az ördög a feleségét, a Megáll az idő, A nagy generáció, a Potyautasok, a Szabadság, szerelem, valamint a Kojot négy lelke is.

A hetvenes évek elejétől kezdve drámákat is írt, első darabjait amatőr színjátszó együttesek vitték színre. 1975-ben készült el első egész estés darabja Kutyák címmel. A Pesti Színház 1978-ban mutatta be a Légköbméter című drámáját, egy évvel később Kaposvárott állították színpadra a Halmi vagy a tékozló fiú című darabját, amelyek később a Trilógia című kötetben jelentek meg. Drámái, más írásaihoz hasonlóan nemzedékének, a „nagy generáció” tagjainak életérzését, apa- és múltnyomozó szenvedélyét szólaltatták meg. 1978-ban jelent meg hasonló témájú Legendárium című családregénye.

1978-tól 1995-ig szabadfoglalkozású író volt, majd Schwajda György hívására a szolnoki Szigligeti Színházhoz került rendezőnek. Közben a nyolcvanas évek közepén a Budapest Filmstúdiót igazgató Nemeskürty István filmrendezésre hívta Bereményit, aki örömmel vállalta az új kihívást. 1985-ben készült A tanítványok című filmje, majd négy évvel később a Teleki téren piacozó Bereményi nagyapa emlékét feldolgozó alkotása, az Eldorádó, amellyel elnyerte a Magyar Filmszemle fődíját és a legjobb rendezésért járó Európai Filmdíjat is. 1993-as filmje, A turné egy utazó színtársulat mindennapjairól, hétköznapi emberi drámáiról szól, majd 2002-ben készítette el A Hídember című Széchenyi-filmet.
1997-ben eljött Szolnokról, és a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház művészeti vezetőjeként dolgozott, ahol 2006-ban örökös taggá választották. 2012 elején a Thália Színház és a Mikroszkóp Színpad közös ügyvezető igazgatója, majd a két színház egyesülése után a Thália igazgatója, 2017-ben művészeti főtanácsadója lett.

Írói munkásságából kiemelkedik a 2013-ban megjelent Vadnai Bébi című regénye, amelyben egy gyűlöletszerelem történetét rekonstruálta valóban létező személyek elmondása alapján. 2016-ban, hetvenedik születésnapjára verseskötettel jelentkezett, amelyben az elmúlt négy évtized versei, dalszövegei kaptak helyet. Írt színdarabot Kincsemről, a csodakancáról, ennek ősbemutatója 2014-ben volt a Thália Színházban. 2020-ban az Eldorádó színpadi változatát mutatta be a József Attila Színház, ugyanekkor jelent meg a Magyar Copperfield című önéletrajzi regénye, amelyben kíméletlen őszinteséggel meséli el élettörténetét születésétől 18 éves koráig. 2021-ben jelent meg az Azóta is élek című novelláskötete, amelynek anyagát maga a szerző válogatta, helyenként új címeket adva a korábbi novelláknak.

A sokoldalú író-rendező munkásságát több rangos kitüntetéssel is elismerték, többek között 1984-ben József Attila-, 1989-ben Balázs Béla-, 1992-ben Magyar Művészetért díjat kapott. 2022-ben Bereményi kalapja címmel dokumentumfilm készült róla. 2025-ben ismét dalokat írt, ezúttal Cseh Andrással, Cseh Tamás fiával. A jeles évforduló alkalmából az Örkény Színház Születtem Magyarországon – Bereményi 80 című esttel, a Petőfi Irodalmi Múzeum pedig egyéb rendezvényekkel fogja köszönteni az alkotót.