5000 éves emberarcú kerámia

Törökország középső részén, Gökhöyükben régészek egy 5000 éves emberarcú kerámiatöredéket tártak fel. A Selçuk Egyetem kutatói szerint a lelet rituális edény része lehetett, amely a bronzkori közösség spirituális világát és szimbolikus művészetét tükrözi.

Az 5000 éves emberarcú kerámia felfedezése

A Konya tartományban található Seydişehir mellett, Gökhöyükben egy 5000 éves emberarcot ábrázoló kerámiatöredéket találtak. Az arcvonások – mandula alakú szemek, ívelt szemöldök, hangsúlyos orr – kiemelkedő kézműves munkáról tanúskodnak. A leletet Ramazan Gündüz, a Selçuk Egyetem docense vezette ásatások harmadik évében hozták felszínre.

„Ez a cserépdarab azért rendkívüli, mert tükrözi az emberi arc szimbolikus jelentőségét a korai társadalmakban” – mondta Gündüz. Szerinte valószínű, hogy a darab egy szertartásos edényhez tartozott, amelyet spirituális jelentéssel bíró rituálék során használtak.

Gökhöyük Közép-Anatólia egyik legfontosabb lelőhelye. A körülbelül 5 hektáros dombot az 1950-es években James Mellaart brit régész azonosította, aki Çatalhöyük feltárásáról is ismert.

A lelőhelyen 2002 és 2005 között zajlottak ásatások, majd közel két évtizedes szünet következett. Az ásatásokat 2023-ban indították újra a „Örökség a jövőért” program keretében, a Török Kulturális és Idegenforgalmi Minisztériuma vezetésével. Ma Konya és Seydişehir önkormányzatai is támogatják a feltárásokat, amelyek a Konyai-síkság évezredes múltját hozzák napvilágra.

Rituális szimbolika az emberarcú kerámiában

Az emberarcú kerámia Gökhöyükben kivételes állapotban maradt fenn. A mintákat égetés előtt vésték az agyagba, ami szándékos rituális alkotásra utal.

„Gökhöyük népe nem egyszerűen főzésre használta a kerámiát” – magyarázta Gündüz. „Ezek a tárgyak spirituális jelentéssel bírtak, rituális eszközökké váltak.”

Az antropomorf motívumok az őskori Anatólia szélesebb kulturális mintáját tükrözik. Az edények valószínűleg termékenységi, ősök tiszteletéhez kapcsolódó vagy szezonális szertartások részét képezték.

A kerámiatöredék mellett állatfigurák, pecsétnyomók, obszidián nyílhegyek és kőbalták is előkerültek. Az obszidiánhegyeket vadászathoz, a kőbaltákat építkezéshez és fafeldolgozáshoz használhatták.

„Ezek a leletek arról tanúskodnak, hogy Gökhöyük nem ideiglenes telep volt, hanem egy virágzó közösség fejlett kézművességgel és szimbolikus hagyományokkal” – emelte ki Gündüz.

Gökhöyük folyamatos története

A település különlegessége, hogy a neolitikumtól (i. e. 7000) a vaskorszakig (i. e. 1000) folyamatos megtelpedésre utaló nyomokat őriz. Ez ritka folytonosság, amely nélkülözhetetlen Anatólia kulturális fejlődésének megértéséhez.

„Ez az egyetlen olyan település a Konyai-síkságon, ahol ilyen hosszú megtelepedési időszakot tudunk nyomon követni” – hangsúlyozta Gündüz.

A radiokarbonos vizsgálatok pontosítják majd a kerámia korát. A régészek remélik, hogy a következő ásatások során további emberarcú kerámiák és rituális tárgyak kerülnek elő.

Az 5000 éves emberarcú kerámia ma az anatóliai közösségek kreativitásának és spirituális mélységének lenyomata. Kísérteties módon köti össze a múltat a jelennel, bepillantást engedve egy letűnt világ hiedelmeibe.