Ősi rituálék nyomában: füstöléssel tartósított múmiák
Egy friss kutatás szerint a világ legrégebbi múmiáit nem Egyiptomban vagy Chilében, hanem Délkelet-Ázsiában hozták létre. A testeket füstöléssel tartósították már 10 000 évvel ezelőtt, spirituális és kulturális szertartások részeként.
Ősi tfüstöléssel tartósított múmiák Délkelet-Ázsiában
Kínában, a Fülöp-szigeteken, Laoszban, Thaiföldön, Malajziában és Indonéziában több tucat ősi sírt tártak fel. A csontvázakat gyakran magzati helyzetben, összekötözve találták. A kutatók szerint a testeket tűz fölött, hosszú ideig füstöléssel kezelték, majd így temették el. A tanulmány szeptember 15-én jelent meg a PNAS folyóiratban.
„A füstölés valószínűleg spirituális, vallási vagy kulturális jelentést hordozott, amely túlmutatott a rothadás lassításán” – mondta Hsiao-chun Hung, az Ausztrál Nemzeti Egyetem tudományos főmunkatársa. A csontokon talált égési nyomok és koromlerakódások a szertartásos füstölés egyértelmű bizonyítékai.
Hiperhajlított testek és mumifikáció
Számos maradvány hiperhajlított állapotban került elő, ami arra utal, hogy a holttesteket összekötözték, így a bomlás során a végtagok természetellenesen torlódtak. Egy 2022-ben Portugáliában feltárt csontvázat melyet ugyanilyen testartásban temettek el szintén a mumifikáció bizonyítékának tekintettek.
A kutatók röntgendiffrakciót és infravörös spektroszkópiát alkalmaztak. Eredményeik szerint a testeket alacsony hőfokon füstölték, nem pedig hamvasztották. Ez a halottkezelési gyakorlat valószínűleg széles körben elterjedt a földművelés előtti dél-kínai és délkelet-ázsiai közösségekben.
Élő hagyományok a mai napig
2019-ben Indonéziában, Pápua tartományban a kutatók megfigyelték, hogyan készítik el a dani és pumo népek a füstöléssel tartósított múmiákat. A testeket szorosan összekötözik, majd addig füstölik, amíg teljesen feketévé nem válnak. Hung szerint ezek a hagyományok közvetlen párhuzamot mutatnak az ősi eljárásokkal.
Hung kiemelte: a füstöléssel tartósított testeket nem zárták el, így megőrzésük csak néhány évtizedig vagy évszázadig tartott. A forró, párás klímán ez volt a legalkalmasabb módszer. „A gyakorlat meghosszabbította az elhunytak látható jelenlétét, lehetővé téve, hogy az ősök kézzelfogható módon az élők között maradjanak” – fogalmazott Hung.
Népességtörténeti összefüggések
Ez is érdekelhet
A füstöléssel tartósított múmiák a „kétrétegű” migrációs modellt is alátámasztják. Eszerint a vadászó-gyűjtögetők már 65 000 éve betelepültek Délkelet-Ázsiába, jóval a későbbi földműves közösségek érkezése előtt. A dani és pumo népek temetkezési rítusai ezt a kulturális folytonosságot tükrözik. Ivy Hui-Yuan Yeh, a Nanyang Technológiai Egyetem antropológusa szerint az eredmények összhangban állnak a korai vándorlási modellel.
A kutatók szerint a füstöléssel tartósított testek hagyománya akár 42 000 évvel ezelőttig is visszanyúlhat. Hogy miként fedezték fel ezt a technikát, titok marad. Talán az állati hús füstöléséből született az ötlet, amelyet később a halottak megőrzésére is alkalmaztak.
