Vaskori felmérés: így tárul fel Franciaország ősi világa

A 2006-ban indult vaskori felmérés célja a Kr. e. 550 és Kr. u. 10 közötti vidéki települések rendszerezett összeírása volt Franciaországban. Az adatbázis ma közel 700 lelőhely adatait tartalmazza, lehetővé téve a régészeti, környezeti és társadalmi vizsgálatok összekapcsolását.

Vaskori felmérés: kutatási projekt születése

A 2006-ban indított nemzeti vaskori felmérés két célt szolgált. Egyrészt válasz volt az Inrap tudományos és műszaki vezetőségének projektfelhívására. Másrészt előkészítette a 2007-es AFEAF-szimpózium témáját.

A projekt az Inrap korábbi kutatási programjához kapcsolódott (Organisation des territoires ruraux à la fin du premier et second âge du Fer). Fő eredménye egy átfogó adatbázis létrehozása volt, amely a 2. vaskor vidéki világát dokumentálta. Az eszközt először a Chauvigny-ben megrendezett AFEAF-konferencián tesztelték. A cél a módszer validálása és új kutatási irányok kijelölése volt.

A vidéki települések rendszerezett összeírása

Az elsődleges cél a Kr. e. 550 és Kr. u. 10 közötti települések homogén összeírása volt. Az adatfelvétel a korai vaskor igazolt szakaszait is tartalmazta, hogy a kép torzulásmentes maradjon. Csak nagyobb, funkciójukban jól értelmezhető feltárások kerültek be.

Az adatlapok több mint száz mezőt tartalmaznak, részletezve minden lelőhely jellemzőit. A munka során Franciaország területét nagy régiókra osztották, és minden régióban koordinátor irányította az adatgyűjtést. Az SRA-hivatalok, az Inrap régióközi irodái és a Dolia katalógus ásatási jelentései voltak a fő források. Ennek eredményeként közel 700 lelőhely és mintegy 1000 lakhelyfázis került rögzítésre.

Szakértők és tudományos hálózat

A projektben nemcsak régészek, hanem paleozoológusok, karpológusok (mag- és terméskutatók) és palinológusok (pollen- és spórakutatók) is részt vettek. Munkájukat egységesített rácsok és közös azonosítók kötötték össze. Így vált lehetővé a különböző tudományos eredmények integrálása egy nagy közös adatbázisba.

Az eszköz egyszerű és kereszthivatkozásos kereséseket kínál, térképi és űrlapos megoldásokkal. Az adatok exportálhatók külső GIS-rendszerekbe, ahol a földrajzi és környezeti rétegek (geomorfológia, vízrajz, geológia) összevethetők a lelőhelyekkel.

Vaskori felmérés: térképek és eredmények

A rendszer lehetővé teszi a lelőhelyek közötti távolságok, vízfolyásokhoz való közelség vagy a települések láthatóságának vizsgálatát. Így térbeli és statisztikai elemzések alapjául is szolgál.

A kutatás során feltárták például a raktárépítmények regionális különbségeit: Bretagne földalatti járatait, Normandia négyszögletes gödreit, illetve több silót és magtárat Picardiában és Île-de-France-ban.

A megtelepülések időtartama is eltérő volt. Nyugaton a lelőhelyek hosszabb életűnek bizonyultak, míg keleten gyakoribbak voltak az újratelepítések.

Településsűrűség és kutatási irányok

2008-ban a kutatás a települések létrejöttének és elhagyásának ritmusára összpontosított. Franciaország északi fele került a középpontba, ahol bőségesebb a dokumentáció. A cél a településsűrűség változásainak számszerűsítése volt a második vaskorban.

A vizsgálat segített kimutatni, hogy a foglalkozások száma egyes korszakokban nőtt, máskor visszaesett. Ezek az adatok a földgazdálkodás módjára és a demográfiai folyamatokra is fényt derítettek.

Tudományos hatás és publikációk

Az adatbázis nagyban hozzájárult a vaskor kutatásához. Már az első eredmények is pozitívak voltak, amint azt a XXXII. AFEAF-konferencián közzétett beszámolók bizonyították.

Azóta számos multidiszciplináris projekt született, amelyben régészet, palinológia, karpológia és más tudományágak találkoztak. A közös munka révén sikerült jobban megérteni a települések, a környezet és a termelési módszerek összefüggéseit.

Az adatbázis online elérhetősége nemcsak Franciaországban, hanem egész Európában adott. Az eddigi eredmények között 5 doktori disszertáció, 7 mesterképzés és 41 publikáció szerepel, köztük 1 könyv és több nemzetközi tanulmány.

Kritikus használat és jövőbeli kilátások

Fontos megjegyezni, hogy az adatbázist mindig kritikus szemmel kell kezelni. Az erózió, a maradványok eltérő konzerváltsága és az ásatási stratégiák torzító tényezők lehetnek.

A vaskori felmérés hosszú távú perspektívával készült. Az Inrap, a CNRS, a Kulturális és Kommunikációs Minisztérium és az egyetemek közötti együttműködés biztosítja a folyamatos fejlődését. A projekt célja, hogy a tudományos közösség és a hallgatók számára egyaránt hozzáférhető, dinamikus kutatási eszköz maradjon.