450 éves tengerészkórház maradványaira bukkantak Limában
A perui főváros központjában egy csaknem 450 éves kórház falai kerültek ismét napvilágra. A régészek a limai Santa Rosa-szentély területén azonosították az egykori Szentlélek Kórház maradványait, ahol a spanyol gyarmati korszakban elsősorban beteg tengerészeket és a kikötőkhöz kötődő munkásokat ápoltak. A feltáráson hat emberi csontváz és a kórházhoz tartozó templom részletei is előkerültek.
- Limában feltárták az 1575-ben alapított Szentlélek Kórház maradványait, amely elsősorban tengerészek és kikötői munkások ellátását szolgálta.
- A régészek hat emberi csontvázat találtak, amelyek valószínűleg az intézmény egykori betegeihez tartoztak.
- A kórház Peru 1821-es függetlenné válása előtti időszakig működött, bezárásának pontos oka azonban nem ismert.
A Hospital del Espíritu Santo 1575. május 23-án kezdte meg működését Francisco de Toledo alkirály engedélyével. Alapítója a görög származású Miguel de Acosta volt, az intézményt pedig a Csendes-óceán kikötőiben megforduló tengerészek, hajósok és más tengeri munkások ellátására hozták létre. A korabeli feljegyzések szerint akár hetven beteg befogadására is alkalmas lehetett.
Fenntartásához maguk a tengerészek is hozzájárultak: fizetésük egy részét levonták, hogy abból fedezzék a kórház működését. Az intézmény így több mint egyszerű gyógyítóhely volt, egy olyan közösség egészségügyi hátterét biztosította, amelynek tagjai hosszú tengeri utak, sérülések és betegségek veszélyeinek voltak kitéve.
A mostani ásatáson hat, téglalap alakú sírban elhelyezett emberi csontváz került elő, akik a régészek feltételezése szerint a kórház egykori betegei lehettek. Az egyik csontváz kezének közelében egy kerámiából készült olajlámpát találtak, amely egykor a sötét helyiségek megvilágítására szolgálhatott.
A feltárás egy másik fontos eredménye a kórház mellett álló Szentlélek-templom bejáratának azonosítása. A kápolnában a betegek számára misét tartottak, a kórház és a templom közvetlen szomszédsága pedig nem számított szokatlannak a korszakban. Az elrendezés lehetővé tette, hogy a betegek rossz egészségi állapotuk ellenére is részt vehessenek a vallási szertartásokon.
A föld alól az épületek szerkezete is jól kirajzolódott: a régészek kőből, téglából és vályogból emelt falakat tártak fel, amelyeket mész, homok és víz felhasználásával kötöttek össze. Előkerültek fehér mázzal borított, ásványi pigmentekkel díszített kerámialapok, valamint egy 18. századi, Valenciából származó csempékkel kialakított padló is.
Ez is érdekelhet
Különösen érdekes az egykori kórház bejáratánál fennmaradt kavicsburkolat, melnyek mintázata egy körbe foglalt, hat szirmú virágot formáz, egyes részleteit pedig állati csontok felhasználásával alakították ki. A kutatók szerint az ilyen maradványok nemcsak az épület egykori kinézetéről, hanem a gyarmati Lima építési és díszítési technikáiról is értékes adatokat szolgáltatnak.
A lelőhelyen a gyarmati kori rétegek alatt prehispán maradványokat is azonosítottak, vagyis a terület története jóval az európai hódítás előtti időszakig nyúlik vissza. A Szentlélek Kórház egészen Peru függetlenségének 1821-es kikiáltása előtti időkig működött; bezárásának pontos oka egyelőre nem ismert.
