Előkerültek az 1941-ben több ezer emberrel elsüllyesztett szovjet kórházhajó roncsai
2020. április 28. 10:24 MTI
Megtalálták a Fekete-tengerben orosz katonai kutatók a náci légierő által 1941. november 7-én elsüllyesztett Armenyija szovjet kórházhajó roncsait - közölte hétfőn az Orosz Földrajzi Társaság.
Korábban
Az Armenyija pusztulása a világ egyik legsúlyosabb tengeri katasztrófája volt. A menekülőket és sebesülteket szállító hajón feltételezések szerint 6-10 ezernyien lehettek, ezért ennek a tragédiának legkevesebb négyszer annyi halálos áldozata lehetett, mint a Titanic elsüllyedésének.
A hajótörzset hanglokátor segítségével márciusban, mintegy másfél kilométer mélyen, a Krím partjaitól 18 tengeri mérföldre (több mint 33 kilométerre) találták meg.
Az elszenvedett sérülésekből egy RT típusú távirányítású búvárszerkezet videofelvételei alapján sikerült megállapítani, hogy az Armenyiját légi bombázással, és nem torpedóval süllyesztették el, mint ahogy azt korábban gondolták.
A kórházhajó 1941. november 6-án indult el Szevasztopolból, és november 7-én Jaltában további több száz menekülőt vett fel.
Fedélzetén szállította mások mellett az Artek úttörőtábor munkatársait családostul, valamint a krími kommunista pártvezetés egy részét. A hajón levéltári anyagok és múzeumi gyűjtemények is voltak.
Az Armenyija roncsait korábban többször is sikertelenül keresték. A védelmi tárca irányítása alatt, a földrajzi társaság vízalatti kutatóközpontjának részvételével folytatott munkálatok során az elmúlt két évtizedben a tengerfenék egy több mint 300 négyzetkilométeres szektorát tanulmányozták, mígnem 2017-ben a haditengerészet mágneses anomáliát nem észlelt.
A háború elején kórházhajóvá átalakított Armenyija utasszállítóra felfestették a vörös keresztet, de az Interfax hírügynökség szerint nem kizárt, hogy fedélzetén légvédelmi ágyúk voltak, ami legális célponttá tehette a német hadvezetés számára.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
