Nem Heródes király építhette a jeruzsálemi templomot

A körülbelül hat centiméter hosszú, fémből készült, a végén ellaposodó véső mellett római kardot, főzőedényt, aranyharangot, pénzérméket és kerámiapecsétet is felfedeztek a kutatók Jeruzsálemnél. A leletek alapján a szakértők arra következtettek, hogy a nyugati falat - amelyet mind a muszlimok, mind a zsidók szentként tisztelnek - bizonyára nem Heródes király építette. Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) munkatársa, Eli Shukron múlt nyáron talált rá a fal tövében a vésőre.

A Siratófal a zsidó nép egyik legszentebb helye, ugyanis miután i. sz. 70-ben a rómaiak lerombolták a második jeruzsálemi templomot, csupán ez, vagyis a monumentális épület nyugati fala maradt meg. Az iszlám szintén szentként tekint az általuk Burák Falnak tekintett Siratófalra, amelyhez - a Korán tanítása szerint - Mohamed próféta a szárnyas lovát kötötte ki, melynek segítségével Mekkából Jeruzsálembe érkezett. A muszlimok szerint a szent fal nem a második templom, hanem az ősi al-Aksza mecset maradványa.

Shukron - aki az elmúlt 19 évben a Haifai Egyetem munkatársával, Ronny Reichhel karöltve dolgozik a területen - úgy véli, hogy a vésőt egy, a fal melletti állványzat magasabb szakaszán dolgozó izraeli kőfaragó használhatta. "Egy kőtörmelék közepén találtuk meg a szerszámot, amely leeshetett a magasból" - nyilatkozta a kutató az izraeli Háárecnek.

"Az emberek imádkoznak e falak előtt, amelyet többször meg is csókolnak, azonban bele sem gondolnak, hogy egykoron valaki ezt a keze munkájával formázta meg" - mondta Shukron, majd hozzátette: "ez az első alkalom, hogy egy olyan eszközt foghatunk a kezünkbe, amelyet a fal építéséhez használtak."

A Háárec értesülései szerint az IAA még nem erősítette meg a felfedezés tényét, azonban Shukron bízik az eddigi eredményekben. A Régészeti Hatóság csak akkor szólal meg a leletet illetően, ha az összes vizsgálat lezárult. Az eszközt a nyugati fal alapjainál, a második templom korabeli főutca szintje alatt hat méterrel találták meg.

Az az általánosan elismert tény, hogy Heródes király a Templom-hegyet érintő hatalmas bővítési akciójába a második templom építése is beletartozott, azonban a kutatók úgy vélik, a templom nyugati fala minden bizonnyal nem a Biblia legvéresebb kezű zsarnoka által építtetett. Shukron elmondta, hogy ez az állítás biztos alapon áll, ugyanis a fal alatt számos pénzérmét találtak, amelyek a Heródes halála utáni évtizedekből valók.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai