Nem volt könnyű életük az újkori udvari bolondoknak
2013. október 8. 12:31
„Kimondhatták az igazat, és nyílt sértéseik is pozitív fogadtatásra találtak. A kimondott igazság, ha nem okoz sérelmet, boldoggá tehet, de ezt a képességet az istenek csak a bolondoknak adták" - mondta Erasmus. A híres filozófus A balgaság dicsérete című, 1509-ben írt művében már beharangozta, a shakespeare-i komédia pedig híressé tette a XVI-XVII. századi udvari bohóckodást.
Korábban
VIII. Henrik uralkodásától egészen az angol polgárháború kitöréséig ezernyi dokumentum említi a gyakran félkegyelműnek vagy bölcsnek titulált udvari bolondok jelenlétét az angol udvarban. Az egy személyben showman, őszinte tanácsadó és meghitt bizalmas szerepét magukra öltő udvari bolondok, a maguk sajátosan pimasz és gúnyos őszinteségével a királyi udvar álszent magatartása elé állítottak görbe tükröt - ameddig hagyták.
Bár az udvari bolondok a középkori udvarok jellegzetes figuráinak számítottak, II. Edward (1307-1327) volt az első és sokáig egyetlen uralkodó Angliában, aki állandó jelleggel alkalmazott félkegyelműeket. Egészen a Rózsák háborúja 1485-ös lezárásáig, továbbá az udvar, mint állandó politikai és kulturális központként való megszilárdulásáig, az angol uralkodók közvetlen kíséretének nem voltak tagjai az udvari bolondok.
Egy „Tapasznak” hívott személy volt az első bolond, akiről feljegyezték, hogy tagja volt a király legszűkebb magánszemélyzetének. Tapaszt az uralkodó első számú tanácsadója, Thomas Wolsey, York érseke ajándékozta VIII. Henriknek. A „meglepetés” Wolsey utolsó, kétségbeesett lépése volt a király kegyeinek visszaszerzésére.
Bár Wolsey kudarcot vallott, Tapasz azért megkapta a király monogramjával díszített egyenruháját. 1532 októberében odáig jutott, hogy Henrikkel egyetemben a Csatorna túloldalára utazhatott, ahol az uralkodó a francia királlyal találkozott. 1535 júliusában azonban a bolond elvesztette VIII. Henrik kegyeit. Eustace Chapuys császári követ a következőképpen írja le az incidenst: „Másnap Henrik király majdnem megölte bolondját, egy egyszerű és ártatlan embert, aki a királynő, Aragóniai Katalin jelenlétében a király ágyasát, Boleyn Annát kurtizánnak és annak lányát, Erzsébetet fattyúnak nevezte. A bolondot rögvest kipenderítették az udvarból.”
A teljes cikk a Múlt-kor Magazin 2013. őszi számában található
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Találmányával az elefántok megmentéséhez is hozzájárult John Wesley Hyatt 09:50
- A malária és az oroszlánok sem tudták megállítani Kittenberger Kálmánt 09:05
- A háború megrongálta és feketére színezte, de a főváros egyik jelképe lett a Halászbástya tegnap
- Nagy veszteséggel járt 1944-ben a szovjetek alföldi előrenyomulása tegnap
- Már az ókor óta végeznek sikeres koponyaműtéteket tegnap
- Alternatív irodalomórákkal és neves külföldi szerzőkkel is várja a látogatókat a Margó Fesztivál tegnap
- Kémből vált befolyásos üzletemberré az embermentő Oskar Schindler tegnap
- Nem akartak bevándorlási engedélyt adni az amerikai hatóságok John Lennonnak tegnap