Hitek és tévhitek Szent István napjával kapcsolatban

Augusztus 20-a mindig is ünnep- és munkaszüneti nap volt

Nem igaz: bár korábban már utaltunk arra, hogy augusztus közepének kiválasztásával több egyházi és világi ünnepkört sikerült közel hozni egymáshoz, Szent István napja mégis változó helyt foglal el históriánkban. Az 1083-as szentté avatás után az Aranybulla rendelkezett a törvénylátó nap megtartásáról, míg egyházi ünnepként Nagy Lajos korától utalnak augusztus 20-ra. 1686-ban XI. Ince szeptember 2-ára, azaz Buda visszafoglalásának napjára tette át Szent István napját, míg 1771-ben XIV. Benedek eltörölte Szent István napját. Mária Terézia azonban szinte azonnal elrendeli a király ünnepének megtartását augusztus 20-án. Az ünnep 1891-ben lett munkaszüneti nap, míg 1926-ban már egy egész héten át ünneplik az államalapítót. 1950-ben betiltják a körmeneteket (a Bazilikánál megtartott körmenet hivatalosan 1989-ben éledt újjá), az ünnep azonban március 15-tel ellentétben nem tűnik el a naptárból, csak a jelentése módosul.

1. Istvánnak a pogány Koppány feletti győzelmét ünnepeljük
2. A Szent Jobb nem is Szent István keze
3. Augusztus 20-a mindig is ünnep- és munkaszüneti nap volt
4. 1956 után nem voltak tűzijátékok
5. A kommunisták találták ki az új kenyér ünnepét

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
• A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
• Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
• Batu kán és a szláv favágók