Szent Istvántól az új kenyérig
2012. augusztus 20. 11:18
Augusztus 20-án I. István szentté avatásának napjára (1083. augusztus 20.) emlékezünk, amely 1991-től államalapító Szent István napjaként ismét hivatalos állami és egyházi ünnep lett. A történelem során Szent István alakja és augusztus 20-a mindenki számára másként értelmezett és ideologizált ünneplést jelentett.
Korábban
Törvénylátó napból Szent István napja
A néphit korábban is e naphoz kötötte a gólyák útrakelését, a málnaszedés idejét, illetve e nap időjárásából következtettek az őszi gyümölcstermésre. Ha szép idő volt, bő termést várhattak. István uralkodása alatt (1000-1038) augusztus közepe, pontosabban Nagyboldogasszony napja (augusztus 15.) a törvénylátó napok ideje volt Fejérváron, ahol ekkor ült össze a királyi tanács is. A nap későbbi jelentőségét növelhette, hogy 1038-ban István is épp augusztus közepén halt meg.
István halála után augusztus közepe megmaradt törvénylátó napnak, a változás csak a lovagkirály László uralkodása alatt következett be. 1083-ban a korábban augusztus közepén, 15-én megült törvénylátó nap átkerült 20-ára, és 1083-ban ezen a napon avatták szentté a fehérvári bazilikában I. Istvánt. Augusztus 20-a Nagy Lajos uralkodásától kezdve szerepel a naptárakban egyházi ünnepként.
Míg az István-kultusz kialakulásának kezdeti szakaszában a hatalmi, politikai szándék volt meghatározó, a második fázisban a vallási aspektus megerõsödése tûnik szembe. Mondhatni: a "fentrõl" szervezett szentkultusz további legendák hozzátapadása révén "lefelé" terebélyesedett. A legendákkal és illusztrációkkal formált Szent István-kép, mely kegyetlen és szigorú, ámde igazságos fejedelmet festett le, inkább az uralom legitimációját szolgálta, semmint a király személyes tiszteletének megalapozását a hívek körében. A tizenkettedik századtól a fejedelemkultuszt jelentõsen átalakította Szent István képének összefonódása a Mária-tisztelettel.
Újabb változás 1686-ban következett be, amikor a törökökön győztes Szent Liga feje, XI. Ince pápa Buda elfoglalása után az egész kereszténység számára a vár visszafoglalásának napját jelölte meg Szent István ünnepeként (ez szeptember 2-a), ám az egyház továbbra is augusztus 16-án tartotta az ünnepet. Az egyházi reformok során aztán 1771-ben XIV. Benedek pápa erősen csökkentette az egyházi ünnepek számát, aminek ez a nap is áldozatul esett.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Hannibál ostroma, mely lángra lobbantotta Róma haragját 16:57
- A tengernagy bukása: Nelson veresége Tenerifén 15:25
- Miért kerülnek ismét használatba a hidegháborús bunkerek Norvégiában? 14:20
- Amikor VIII. Henrik meghozta Hull városába a nagy ágyúkat... 14:03
- Császári arany – 5000 fontért kelt el a különleges római érme 13:07
- A trójai bor nyomában: Mit ittak az emberek a korai bronzkorban? 12:04
- Mesés kora vaskori kincsekkel találkozhatnak a Nemzeti Múzeumba látogatók 11:20
- 10 érdekesség a parfümök történetéről 09:57
