Hatalmas szexuális étvágyuk volt az ősi Kína népeinek

A Hszincsiang (Xinjiang) tartományban fellelhető kangjiashimenji petroglifákat Vang Pinghua kínai régész fedezte fel az 1980-as évek végén, és Jeannine Davis-Kimball, az eurázsiai nomádok történetét kutató szakértő volt az első nyugati szakember, aki megtekinthette a nem mindennapi leleteket. Bár a faragványokról készült elemzések bekerültek néhány tudományos szaklapba, homályos voltuk miatt mind a mai napig nem kaptak elég figyelmet.

A közel száz alakot felvonultató dombormű valószínűleg egy termékenységi rítust mutat be. A néhány centis figurák mindegyike ugyanazt a szertartásos pózt végzi el: a karjukat magasan tartják, a könyökük be van hajlítva, a jobb felfelé, míg a bal lefelé, vagyis az ég és a föld felé mutatnak.

A tudósok szerint a valamivel vastagabb csípővel rendelkező háromszög alakú alakok a nőket jelképezik, míg a férfiak zömében fejfedő nélkül láthatók, s merev hímvesszőjük általában egy-egy hölgy felé mutat. A teljes, közel kilenc méter magas csoportkép négy jelenetet mutat be lefelé haladva. Az elsőn kilenc nagyobb méretű nő és két kisebb férfi látható amint egy körben táncolnak; ez az egyetlen jelenet a hatalmas felületen, ahol nem találunk izgalomba jött férfi szereplőt.

Egy másik jelenet szintén egy körtáncot jelenít meg, amelyben már lényegesen több pornográf elem kap helyet. A szereplők között találunk majommaszkos hölgyet, néhány csíkos állatot, amelyek felé felajzott íjak mutatnak, továbbá egy óriás kétfejű nőt, akiben egyes szakértők szerint a különös szertartás vezetőjét tisztelhetjük.

A kutatók szerint egy jelenet különösen durva és megbotránkoztató. Valószínűleg egy csíkos állat áldozati bemutatását örökíthettek meg a háromezer éves alakok, ugyanakkor a többi képsornál már megszokottnak nevezhető kartartás jóval lazább értelmezése is a halálra utalhat, vélik a régészek. Ennél a szertartásnál is megjelenik a szexuális él, ahol egy nő négy férfi társaságában látható, mellettük néhányan önkielégítést végeznek.

A sematikus ábrákhoz képest jóval bonyolultabb arcberendezést, a hosszú orrot, a vékony szájat és a kaukázusi típusú arcszerkezetet vizsgálva a kutatók úgy vélik, hogy a petroglifa szereplői, alkotói nyugatról érkezhettek. Közép-Ázsiában sehol máshol nem találtak ehhez hasonló ábrákat, míg a mai Ukrajna területén a rézkorban élő Tripolje-kultúra kerámiáin hasonló alakokkal találkozhatunk.

Mivel ez az egyik legrégebbi feltárt lelet Kína ezen részéről, a felfedezés politikailag kényes kérdéseket vet fel. Az inkább európaiakra emlékeztető alakok ugyanis megcáfolhatják a kínai kormány azon álláspontját, miszerint a han kínaiaké a történelmi igény a nagyrészt törökajkú ujgurok lakta Hszincsiang tartományra.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek