Újra fenyeget a szerb vámpír

Vámpír tartja rettegésben egy aprócska nyugat-szerbiai falu lakosait, miután összedőlt az az épület, ahol a vérszívó egykoron lakott.

Zorazje, ennek az apró nyugat-szerbiai falucska lakói számára semmi romantikus vagy izgalmas nincs a vámpírok agyonmesélt, rejtélyes történeteiben. Sőt. A falu most retteg, a szerbek ugyanis attól félnek, hogy visszatért és most újra kísért Szava Szavanovics, Zorazje leghíresebb szülöttje – aki nem mellesleg vámpír.

A falubeliek erre a következtetésre azt követően jutottak, hogy váratlanul összedőlt az a vízimalom, ahol Szavanovics egy időben lakott. „Az emberek aggódnak. Mindenki ismeri a vámpír legendáját, s most azt gondolják, hogy egy másik helyet keres magának vagy éppen áldozatok után nyomoz” – mondta el az ABC amerikai hírcsatorna érdeklődésére Miodrag Vujetics, a falu önkormányzatának egyik tagja.

Vujetics elmondta azt is, hogy a falu lakói minden szükséges „óvintézkedést” megtettek: kereszteket és ikonokat tettek házaik bejárata fölé, kezüket hagymával dörzsölték be, s galagonyát vettek magukhoz, elűzendő a nemkívánatos vendéget. „Megértem azokat a szerbeket is, akik az ország többi pontjain élnek és most nevetnek rajtunk, de az itteniek igenis hisznek a vámpírok létezésében” – közölte Vujetics.

A legenda szerint Szavanovics megöli azokat a parasztokat (és kiszívja vérüket), akik a Rogacica-folyó menti malmába mennek gabonát őrölni. A falu vezetése megérezte a lehetőséget a rejtélyek iránt fogékony turisták idecsábításában, akiket tárt karokkal várnak – igaz, csak nappal. „Várjuk a turistákat, de senki nem éjszakázik itt” – nyilatkozta Szlobodan Jagodics, akinek családja több mint hatvan éve birtokolja a rettegett malmot.

Szavanovics egykori lakhelye

„Szerbia, Horvátország, Macedónia, Bosznia-Hercegovina és Montenegró erdős, hegyvidéki területein az emberek a mai napig hisznek a vámpírokban és komolyan veszik őket” – fejtette ki James Lyon Balkán-történész, aki az utóbbi időben komoly tanulmányokat végzett a vámpírtörténetek mögötti folklorisztikus hagyomány kutatásában.

Szavanovics történetét Milovan Glisics 19. századi könyve tette ismertté, amelyből 1972-ben horrorfilm született Leptirica (Pillangó) címmel, az alkotás pedig kasszasiker lett az egykori Jugoszlávia területén. Sőt Szavanovics nemrég újra felbukkant Mirjana Novakovic Félelem és szolgája című, díjnyertes bestsellerében.

A Balkán régóta azzal büszkélkedik, hogy a vámpírok történetei innen, elsősorban Szerbiából indultak hódító útjukra és terjedtek el Európa nyugati felén. „A vámpír szó szintén innen származik, s az 1720-as évek végén jelent meg a nyugati nyelvekben” – tette hozzá Lyon, aki szerint a törökellenes harcokból visszatérő osztrák katonák vitték magukkal a vámpírokról szóló történeteiket, amelyek Byron, Keats és Coleridge írásaiban is visszaköszöntek.

„1730-31-ben az osztrák hadsereg egy katonaorvost küldött Szerbiába, s azzal a feladattal bízták meg, hogy végezzen boncolásokat a vámpíroknak vélt embereken. Ő és más osztrák tisztek megírták tapasztalataikat, amelyek a mai napig fennmaradtak” – magyarázta Lyon.