Kommunistaperek az egykori keleti blokkban

Biszku Béla egykori belügyminiszter ellen több emberen elkövetett emberöléssel megvalósított háborús bűntett miatt a Budapesti Nyomozó Ügyészségen van folyamatban büntetőügy. A Budai Központi Kerületi Bíróság szeptember 10-én rendelt el lakhelyelhagyási tilalmat. Az egykori szovjet blokk országai bő húsz évvel a kelet-közép-európai rendszerváltások után még mindig a kommunista évtizedek ólomnehéz örökségével próbálnak megbirkózni. A nagy port kavart Biszku-ügy kapcsán összeállításunkban három pert mutatunk be.

Aki ellen két per is folyt: Wojciech Jaruzelski

Lengyelország sokéves adósságát igyekszik törleszteni akkor, mikor – bő két évtizeddel a rendszerváltás után, immár sokadszor – szembenéz kommunista múltjával. Erre azért is van égetően szükség, mert a lengyelek sokáig inkább szemet hunytak a folyamatos elnyomás és a túlkapások, a titkosszolgálatok működése, de még a tömeggyilkosságok felett is.

Lengyelország egészpályás letámadást indított a még élő egykori kommunista vezetők ellen. Kétéves börtönbüntetésre ítélték az 1981-es hadiállapotot elrendelő Czeslaw Kiszczak belügyminisztert, de Wojciech Jaruzelski tábornok – aki ellen két per is folyt – romló egészségi állapota miatt végül nem került a vádlottak padjára.

Jaruzelski ellen először az 1990-es években emeltek vádat. Ennek a tárgyalásnak a vádpontjait az 1970-ben történt események alapján állították össze, amikor a tábornok még a védelmi minisztérium élén állt. A lengyel tengermelléken utcára vonultak a tiltakozó munkások, miután 1970. december 12-én a lengyel kormány drasztikus élelmiszerár-emelést jelentett be. A lázongás leverésére a hadsereget is bevetették: Gdanskban, Gdyniában, Szczecinben és Elblagban a katonák rálőttek a tüntetőkre, akik közül 44-en meghaltak, több mint 1160-an pedig megsebesültek.

Jaruzelskire és öt vádlott-társára életfogytiglani szabadságvesztést kértek. 2011 májusában újra kellett kezdeni a pert, mivel meghalt egy esküdt, immár a második, azonban a tárgyalás nem folytatódhatott sokáig, ugyanis még ez év júliusában a varsói körzeti bíróság a 88 éves tábornok egészségi állapota miatt felfüggesztette az eljárást.

Jaruzelski ellen másodszor 2006 áprilisában emeltek vádat a lengyelországi hadiállapot 1981. december 13-i kihirdetése és a Szolidaritás szakszervezet elnyomása miatt. 1981 márciusa és 1982 decembere között csaknem száz embert megöltek, több tízezer embert bármiféle vád nélkül letartóztattak, s mintegy tízezret internálótáborokba hurcoltak. Bebörtönözték többek között Lech Walesa Nobel-békedíjas volt lengyel elnököt, a Szolidaritás vezetőjét és Lech Kaczynski 2010-ben repülőgépbalesetben elhunyt lengyel elnököt is.

A védelemnek az a fő érve, hogy a tábornok és társai kényszerhelyzetben voltak. A rendkívüli állapot bevezetése mellett azért döntöttek, hogy elkerüljék a szovjet beavatkozást: nem akarták, hogy Lengyelországgal is azt történjék, ami 1956-ban Magyarországon, majd 1968-ban Csehszlovákiában.

A bíróság 2012. augusztus 1-jén ezt a pert is felfüggesztette; a döntését a legutóbbi orvosi vizsgálatok eredményeivel indokolta, amelyek szerint Jaruzelski a következő egy évben egészségi állapota miatt nem tud részt venni a tárgyalásokon. Az egykori államfő limfómában – a nyirokrendszer sejtjeiből kiinduló daganatos betegségben – szenved, és kemoterápiás kezelést kap. Egy év elteltével a bíróság várhatólag ismét elrendeli a vádlott orvosi vizsgálatát, és dönt arról, hogy fenntartja-e a felfüggesztést, vagy folytatja az eljárást.

Akit elengedtek: Honecker

Az 1971-ben a NSZEP központi bizottságának első titkárságát megszerző Honecker országa, nem utolsósorban a mindent átszövő biztonsági rendőrség és az ezzel együttműködő besúgóhálózat segítségével a szocializmus mintaállama lett. A berlini fal megakadályozta, hogy milliók települjenek át az ország fejlettebb nyugati részébe, de így is sokan voltak, akik nekivágtak a határnak vagy embercsempészek segítségével próbáltak átjutni a vasfüggönyön. Lőparancs volt érvényben, az évek során legalább 192 menekülő keletnémet halt meg szökési kísérlet közben.

Az NDK felbomlása idején a berlini fal egykori építtetője a család Uwe Holmer nevű evangélikus lelkészével maradt, később a Berlin melletti szovjet katonai kórházba, majd Moszkvába menekült, hogy elkerülje a kommunista bűncselekményeket elkövetők ellen indított büntetőeljárást. A Szovjetunió 1991. december 31-i széthullását követően Honecker a chilei nagykövetségen keresett menedéket, azonban a Jelcin-adminisztráció 1992-ben kiadta a németeknek.

Az egyesült Németország hatalommal való visszaélés vádjával, s a berlini falnál a határőrség számára kiadott tűzparancs miatt bíróság elé állította Honeckert néhány más korábbi vezető személyiséggel együtt. Honecker vállalta tettét, de nem tartotta magát bűnösnek. A vádlottak esetében nem kis szerepet játszott a magas kor és az egészségi állapot, az akkor 78 éves egykori miniszterelnök, Willy Stoph például nem volt tárgyalásra alkalmas állapotban, a 84 éves állambiztonsági vezető, Erich Mielke is csak korlátozottan.

A német vezetés csakhamar felismerte, hogy az "igazságtétel" nem fog megnyugvást hozni, mondván a felelősségre vont öregember bizonyosan rokonszenvet vált ki a többségben, bármit is tett korábban. A német igazságszolgáltatás végül úgy oldotta meg a dilemmát, hogy kiengedte lányához Chilébe Honeckert. A Kelet-Németországot 18 éven át vezető kommunista politikus májtumorban halt meg Santiagóban 1994-ben.

Akit elsőként ítéltek el: Todor Zsivkov

Todor Zsivkov regnálása alatt Bulgária mindenben kiszolgálta a Szovjetuniót és alárendelte magát a Varsói Szerződésnek, miközben a bolgár gazdaságot válság gyötörte, az életszínvonal pedig rendkívül alacsony volt. A pártállami rendszer első számú vezetőjét 1991 elején – elsőként a kelet-közép-európai kommunista vezetők közül – bíróság elé állították és köztörvényes bűnök elkövetésével, ingatlanpanamával, illetve családtagjai és munkatársai javára kiutalt pénz és egyéb juttatások vádjával illették. A The New York Times 1991. februári száma szerint a bolgárok – bármelyik oldalhoz tartoztak is – elégedetlenek voltak a tárgyalás menetével.

A 79 éves Zsivkov közölte: alaptalanok az ellene felhozott vádak, s véleménye szerint a tárgyalás mögött kétes politikai szereplők állnak, akiket a társadalom előbb vagy utóbb úgyis leleplez. Kétségtelen: a legtöbb politikai csoportosulás (még Zsivkov pártja is) rácsok mögött akarta tudni az 1980-as években a bulgáriai török kisebbséggel szembeni gyűlöletkeltő kampányáról, a szovjet típusú munkatáborok létesítéséről elhíresült, a gazdaságot romokban hagyó kommunista vezetőt.

A vádpontok szerint Zsivkov 24 millió dollárnak megfelelő összeget emelt ki az államkasszából, amiből 67 nyugati autót és 72 ingatlant vett önmaga és családtagjai számára. A hatalmas sajtónyilvánosság közepette megkezdett tárgyalás néhány hónappal később teljes érdektelenségbe fulladt, a tárgyalóterem félig sem telt meg.

Zsivkovot 1992-ben sikkasztás vádjával hét év börtönbüntetésre ítélték, de azt házi őrizetben, egyik unokájának villájában tölthette. 1996-ban a Legfelsőbb Bíróság felmentette az ellene felhozott vádpontok alól, és elengedte büntetését. Todor Zsivkov 86 éves korában, 1997-ben halt meg Szófiában.