Kommunistaperek az egykori keleti blokkban

Aki ellen két per is folyt: Wojciech Jaruzelski

Lengyelország sokéves adósságát igyekszik törleszteni akkor, mikor – bő két évtizeddel a rendszerváltás után, immár sokadszor – szembenéz kommunista múltjával. Erre azért is van égetően szükség, mert a lengyelek sokáig inkább szemet hunytak a folyamatos elnyomás és a túlkapások, a titkosszolgálatok működése, de még a tömeggyilkosságok felett is.

Lengyelország egészpályás letámadást indított a még élő egykori kommunista vezetők ellen. Kétéves börtönbüntetésre ítélték az 1981-es hadiállapotot elrendelő Czeslaw Kiszczak belügyminisztert, de Wojciech Jaruzelski tábornok – aki ellen két per is folyt – romló egészségi állapota miatt végül nem került a vádlottak padjára.

Jaruzelski ellen először az 1990-es években emeltek vádat. Ennek a tárgyalásnak a vádpontjait az 1970-ben történt események alapján állították össze, amikor a tábornok még a védelmi minisztérium élén állt. A lengyel tengermelléken utcára vonultak a tiltakozó munkások, miután 1970. december 12-én a lengyel kormány drasztikus élelmiszerár-emelést jelentett be. A lázongás leverésére a hadsereget is bevetették: Gdanskban, Gdyniában, Szczecinben és Elblagban a katonák rálőttek a tüntetőkre, akik közül 44-en meghaltak, több mint 1160-an pedig megsebesültek.

Jaruzelskire és öt vádlott-társára életfogytiglani szabadságvesztést kértek. 2011 májusában újra kellett kezdeni a pert, mivel meghalt egy esküdt, immár a második, azonban a tárgyalás nem folytatódhatott sokáig, ugyanis még ez év júliusában a varsói körzeti bíróság a 88 éves tábornok egészségi állapota miatt felfüggesztette az eljárást.

Jaruzelski ellen másodszor 2006 áprilisában emeltek vádat a lengyelországi hadiállapot 1981. december 13-i kihirdetése és a Szolidaritás szakszervezet elnyomása miatt. 1981 márciusa és 1982 decembere között csaknem száz embert megöltek, több tízezer embert bármiféle vád nélkül letartóztattak, s mintegy tízezret internálótáborokba hurcoltak. Bebörtönözték többek között Lech Walesa Nobel-békedíjas volt lengyel elnököt, a Szolidaritás vezetőjét és Lech Kaczynski 2010-ben repülőgépbalesetben elhunyt lengyel elnököt is.

A védelemnek az a fő érve, hogy a tábornok és társai kényszerhelyzetben voltak. A rendkívüli állapot bevezetése mellett azért döntöttek, hogy elkerüljék a szovjet beavatkozást: nem akarták, hogy Lengyelországgal is azt történjék, ami 1956-ban Magyarországon, majd 1968-ban Csehszlovákiában.

A bíróság 2012. augusztus 1-jén ezt a pert is felfüggesztette; a döntését a legutóbbi orvosi vizsgálatok eredményeivel indokolta, amelyek szerint Jaruzelski a következő egy évben egészségi állapota miatt nem tud részt venni a tárgyalásokon. Az egykori államfő limfómában – a nyirokrendszer sejtjeiből kiinduló daganatos betegségben – szenved, és kemoterápiás kezelést kap. Egy év elteltével a bíróság várhatólag ismét elrendeli a vádlott orvosi vizsgálatát, és dönt arról, hogy fenntartja-e a felfüggesztést, vagy folytatja az eljárást.

1. Aki ellen két per is folyt: Wojciech Jaruzelski
2. Akit elengedtek: Honecker
3. Akit elsőként ítéltek el: Todor Zsivkov

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2014

• Mátyásdomb: Lonkai-kastély
• Mi volt Augustus sikerének kulcsa?
• Zrínyi kirohanásai
• Az ujj nélküli apáca titka
• A gulyáskommunizmustól a műanyag kilencvenes évekig
• Kémelhárítók „rendszerváltása"
• Színészből lett politikusok
• A maffia Tízparancsolat-értelmezése
• A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma