Hétezer éves lehet a lengyelországi Stonehenge

Miroslaw Furmanek, a wroclawi egyetem munkatársa a dél-lengyelországi Pietrowice Wielkie településnél 2011-ben végzett kutatásokban megerősítette egy ovális építmény maradványainak létezését. A több mint három hektáros területet légi felvételek alapján a mágneses tér változásait észlelő készülékek segítségével vizsgálták át, hogy pontosan meghatározzák a körárok fekvését és felépítését.

A kutató azt mondta, hogy az ásatásokat július végén kezdik meg a helyszínen, hogy meghatározhassák a régészeti lelet pontos korát. A Pietrowice környékén talált körárok Kr.e. 4900-4500 között épülhetett. A létesítmény két koncentrikus árokból állt: a 160-180 méter átmérőjű külső árok 8 méter széles, míg a 110-120 méter átmérőjű belső árok két méterrel keskenyebb volt. A régészek az árkok mentén kör alakú nyomokat is találtak, amelyek facölöpökből épített palánkokra utalhatnak - olvasható a Newsweek Polska hetilap legfrissebb kiadásában.

A régészek szerint az árkok és palánkok elsősorban jelképes jelentőségűek: a szent és a profán tér szétválasztását szolgálták. Nem kizárt, hogy az építményt naptárként használták - erre utalhatnak a belsejébe vezető keskeny átjárók. A feltételezések megerősítéséhez a kutatók ellenőrzik, hogy a palánkon található rések megegyeznek-e a Hold és a Nap - például a napéjegyenlőség idején észlelt - fekvésével, továbbá meg kell találniuk a körépítmény harmadik bejáratát is.

A körépítmény nagysága arra utal, hogy nagy jelentősége volt a helyi közösség számára. Már felépítése is komoly erőfeszítést jelenthetett a primitív szerszámokat használó embereknek. Furmanek feltételezése szerint a csillagászati funkción kívül egyebek között a gazdasági élet, azaz a cserekereskedelem központja is lehetett, illetve a helyi társadalmat integráló jelentőséggel is bírt: itt tarthatták a közgyűléseket, vallási szertartásokat, illetve szerveztek közösségi játékokat, mint a jelenlegi stadionokban. Nem valószínű, hogy erődként használták volna, de veszély esetén az építményben bújhattak meg a környék lakói.

Lengyelországban az 1990-es években fedezték fel az első körárkokat. Az építmények körvonalait repülőgépről készített, illetve műholdas fényképek segítségével sikerült feltárni, egyebek között a változó talajon eltérő módon terjeszkedő növényzet alapján. Így fedezték fel 14 éve az egyik legismertebb, ma már rekonstruált építmény maradványait Biskupinban. A légi régészeti kutatások bevezetése előtt a lengyelek azt feltételezték, hogy elsősorban a neolitikus kori földművelés területén, azaz a régió déli országaiban, köztük Magyarország mai területén voltak ilyen létesítmények.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Anno

• A kataklizma, ami elhozta a portugál gyarmatbirodalom végét
• Az elektromos jelzőlámpával világelső lett a forgalmi káosz legyőzésében Cleveland városa
• A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
• Bosszúvágy, pénzhiány, hatalmi intrikák: a keresztesek pusztítása Konstantinápolyban
• Patton tábornokot előbb az amerikaiak, majd a szovjetek próbálhatták meg eltenni láb alól
• Végső elkeseredésében választotta a halált az első világháború utolsó percében elesett katona